Az én világom 4. bemutatása

Kedves Kollégák!

Hamarosan megjelenik Az én világom 4 erkölcstankönyv. Reméljük, a kezdődő tanévben sikerrel használják majd a tankönyvcsalád utolsó kötetét.

A tankönyv felépítésében és koncepciójában is követi az előző három könyvet. A 3-4. évfolyampár kerettantervi tananyagából, a második osztályos könyvhöz hasonlóan a második három témakört dolgozzuk itt fel: Én és tágabb közösségeim, Én és a környezetem, Én és mindenség. Ezt a szerkezeti bontást az indokolja, hogy így egy témakörre több idő, nagyobb óraszám jut, jobban el lehet mélyülni a tananyagban és a különböző képességek gyakorlásában. A kerettanterv egy-egy altémája sem csak egy órát kaphat, hanem lehetőség van a téma reflexiójára is a következő órán. (Ha egy nagy témakörre 32/6 óra, azaz 5 óra jutna, mindegyik nagy témát csak felületesen érinthetnénk.)

A három nagy fejezeten belül 22 lecke található. A könyv 72 oldalas (ezzel a másodikos könyre hasonlít, amelyben egy-egy lecke 2-4 oldalas is lehetett, míg az 1. és a 3. tankönyvben kétoldalasak a leckék.)

  1. fejezet: Közös életünk – Újra együtt, Család, Anyanyelv, Nyelvi sokszínűség, A nyelv ereje, Összetartozás, Nemzet, állam, Közösségi ünnepek, Jeles napok, Szokások, Öltözködés, Távoli kultúrák, Elfogadás
  1. fejezet: A világ körülöttünk – Tárgyaink, A tárgyak sorsa, Lakóhelyünk, Világörökség, Felelősség
  1. fejezet: Valóság és képzelet – Fantázia, Megismerés, Igazság, Kezdet és vég

A tankönyv felépítése, módszertani eszköztára hasonló az eddigiekhez. Továbbra is sok játékot ajánlunk, verseket, meséket, történeteket olvashatunk. Az eddigi könyveknél megismert grafikák – Eszes Hajnal munkái – részben színesítik, illusztrálják a könyvet, de az esetek nagy részében a képekhez, fotókhoz feladat is kapcsolódik. A fejezetválasztó rajzokat az Igazgyöngy Alapítványi Iskola tanulói készítették, így ezek is a tehetség és gyermeki kifejezőerő példái, ugyanakkor fejezetindító vagy összefoglaló beszélgetést inspirálhatnak.

Továbbra is a gyermeki tapasztalatokra alapozunk, de ebben a tankönyvben jelenik meg a legnagyobb hangsúllyal az ismeretterjesztés. Ez elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a gyermek az ítéletalkotásába több információt építsen be, törekedjen az alaposabb megismerésre, illetve szélesítse a látókörét. (Tehát nem számonkérendő tananyag.)

A témákból fakadóan egyszerre jelenik meg a magyar kultúra mélyebb ismerete és a különböző kultúrák megismerése.

Az életkor előrehaladtával hangsúlyosabbá válik a vita, illetve a különböző nézőpontok megismerése. Az ítéletalkotást egyre inkább sokoldalú érveléssel támaszthatják alá a gyerekek. A tanító részéről itt még inkább a moderátori szerep felvállalása szükséges. A viszonylagosság, egyedi megítélések felismerése nem biztos, hogy könnyű feladat, mivel ebből következhet, hogy nincs mindenben egyértelmű igazság, tehát a konszenzusra törekvés lesz fontos.

Ahogy már a másodikos, harmadikos könyben is felvetettünk “nehezebb” témákat, itt is megpróbálunk ezekről beszélni. A szegénység, a kiközösítés, előítélet, felelősségvállalás, a virtuális világ veszélyei mellett a halál témája az, amire talán jobban készülni kell a tanítónak, és szükség szerint bővítve vagy más módon feldolgozni.

Új vagy továbbfejlesztett elemek, illetve változások a tankönyvben:

  • Panka és Peti már nem szerepel a könyvben
  • igen sok helyen találhatók projektfeladatok, kutatómunka, amelyek elvégzésekor a közös munkát megtapasztalhatják és értékelhetik a gyerekek,
  • többször találunk vitára vagy fogalom értelmezésére késztető állításokat,
  • néhány feladatban azt javasoljuk, hogy gondolja végig a tanuló, egyetért-e az állítással, de nem kell beszámolni róla másoknak – egyéni gondolkodás
  • a nyelvről szóló részeknél újra előkerül az erőszakmentes kommunikáció – vissza is lehet nyúlni a harmadikban tanultakhoz
  • Tudod-e? vagy Olvasd el! címmel szerepel az információs rovat
  • Projektleckék: ezek a leckék másfajta feldolgozást igényelnek, nagyobb mértékben vesznek részt a tanulók az anyag összeállításában. A lecke az alapfeladatokat – pl. szereplők kitalálása, egy szituáció felvázolása – adja meg, majd a gyerekek csoportokban találják ki, írják meg, játsszák el a feladatokat, majd tanítói segítséggel megbeszélik. Ilyenek az Összetartozás, Elfogadás, Felelősség, Igazság c. leckék. Itt ugyanazokkal a szereplőkkel lehet dolgozni, tehát a feladatok átívelnek a tanéven. (Természetesen a tanító másképpen is dolgozhat, erre a kézikönyv fog javaslatot tenni.)
  • A tankönyv utolsó előtti oldalán szerepel az irodalomlista és az egyes feladatok megoldásai.

A tanítás koncepciójának továbbra is a rugalmasság, tanulókhoz való alkalmazkodás az egyik alapja. Tankönyvünk tehát széles feladatsort kínál egy-egy kerettantervi résztéma feldolgozásához, amelyből a tanító és a gyerekek választják ki a számukra legérdekesebbet. Mivel a tankönyvben leckéinek száma kevesebb, mint az éves óraszám, a tanító dönthet arról, melyik témát hány órában dolgozza fel. (Például, ha más tanórákon foglalkoztak a témával, akkor csak az attól eltérő anyagot érdemes használni, illetve több idő marad a dramatikus és a projektfeldolgozásra) A tankönyveket a szerzők általában túltervezik a választási lehetőségek érdekében, valamint azért, hogy a módszertani paletta szélesebb legyen. Ezért semmi probléma nincs azzal, hogy például egyik órán egy tankönyvi leckéből szövegfeldolgozással közelítjük meg a témát, a következő leckéből pedig inkább a dramatizálás vagy a kutatómunka révén fejlesztjük a gyerekeket.

Tankönyvünk a módszertani eszközök és tevékenységek széles palettáját alkalmazza – elsősorban a tanító munkáját segítendő, hogy az adott tanítási helyzetben a véleménye szerint legalkalmasabb, a csoportnak leginkább megfelelő módszert válassza. Ezek: ráhangoló játékok, versek, esetelemzések – irodalmi szemelvények, képregények vagy valós tapasztalatok feldolgozása megbeszéléssel, egyéni véleményalkotás írásban vagy képi kiegészítőkkel, véleményalkotás és -egyeztetés beszélgetés és vita segítségével, asszociációs feladatok – képek, versek alapján – a nem tudatos és affektív tényezők, valamint személyes tapasztalatok előhívására, dramatizálás, szituációs játékok, alkotómunka, ismeretszerzés, kutatás, projektmunka, kommunikációs technikák megismerése. A projektmunkák egy része iskolán kívüli tevékenységhez kapcsolódik.

A leckék felépítése és a grafikai szervezők ugyanazok, mint korábban: rózsaszín feladatszám jelöli a témára hangoló feladatokat, zöld a szövegfeldolgozást, sárga a témafeldolgozó egyéb feladatokat és lila a kreatív szakaszt. A piktogram a tevékenységfajtát jelöli, bár van olyan feladat, amihez többféle tevékenység tartozik, itt a legfontosabbat jelöli a piktogram.

A teljes irodalmi szövegek nem a tankönyvben, hanem a tanítói kézikönyvben szerepelnek.  A tankönyvcsalád kézikönyvei már nem jelennek meg sajnos nyomtatott formában, hanem online lesznek elérhetők a Nemzeti Köznevelési Portálon. A kézikönyv és a tankönyv tartalmával kapcsolatban személyes segítséget is nyújtunk ezen a honlapon, ha a kapcsolat@erkolcstant-tanitok.hu címre írnak.

Tankönyvünk sok lehetőséget kínál olyan tevékenységekre, amelyek az értékelés alapjául szolgálhatnak. Az órai feladatokban való részvétel mellett a projektfeladatok, alkotó feladatok elvégzése, a gondolkodtató kérdésekre adott egyéni válaszok megfogalmazása, a beszélgetésekben vagy reflexiókban történő megnyilvánulások árnyaltságának értékelése mellett a felvázolt esetek többszempontú elemzése, empátiás megnyilvánulások, az önreflexióban, vitakultúrában, kommunikációban, önfegyelemben, együttműködésben végbemenő fejlődés – mivel a tevékenységek erre lehetőséget teremtenek – is értékelhető.

A tankönyvválasztást és a negyedikes könyv megismerését segítendő ezen a linken rövid betekintés nyerhető a könyvbe. A harmadikos könyvből minta pedig itt található.

Tanmenet Az én világom 4. tankönyvhöz

Tanítói segédanyag