Az erkölcstantanítás tapasztalatait vizsgáló kérdőív eredményeinek összegzése

Az erkölcstan mint iskolai tantárgy harmadik tanévét zárja az általános iskolákban. A 2016/17-es tanév lesz az első, amikor minden évfolyamon tanítják. Az elmúlt időszakban ismét felerősödtek a kételyek a tantárggyal kapcsolatban: szükséges-e, jó-e, hasznos-e, felesleges-e? Ezekre a kérdésekre egy széles körű, tapasztalatokra épülő vizsgálat adhat választ, amelyben gyakorló tanítókat, tanárokat kérdeznek meg a kutatók. A következő írásban egy ilyen kérdőíves vizsgálat alapján tekintjük át, milyen kép rajzolódik ki a tanárok véleménye alapján. Az online és anonim  kérdőívet 2015. június és október között töltötték ki a tanárok.

Az erkölcstanhoz való viszonyulás a kezdetektől fogva ellentmondásos volt. A gyors bevezetés azt eredményezte, hogy 2013-ban úgy indult el a tanítás, hogy nem volt elég idő a tantárgy alapos megismerésére, ezért több volt a találgatás, mint az információ. A kerettanterv, majd a különböző tanítási segédletek, tankönyvek megjelenése már jobban árnyalta a képet. Kétféle elképzelés született: az egyik a jól körülhatárolt értékrend közvetítése, sokszor a már tantárgyakban megszokott módszerekkel (frontális közlés, tankönyvi ismeretközlő szöveg) és a másik inkább a gyermek egyéni véleményére, saját ítéleteinek tudatosítására építő szocializációs fejlesztés. A kerettanterv ez utóbbi mellett foglalt állást, egyrészt azzal, hogy kérdésekben íródott, másrészt a bevezetőben kifejtett pedagógiai alapelvekkel. Ezek közül a legfontosabbak: a gyermek aktív részvételére és személyes tapasztalataira építsünk, a tanítás tervezése és megvalósulása közben a rugalmasságot tartsuk szem előtt, pedagógusként ismeretközlő helyett inkább facilitátori szerepbe kerüljünk, és minél gazdagabb módszertani repertoárt alkalmazzunk. A pedagógusok sokszor a szükséges képzések hiánya miatt azonban maguk is bizonytalanok voltak, melyek is pontosan a tantárgy céljai, milyen lehetőségek vannak a fejlesztésre, hol találhatók jó minőségű tanítási segédanyagok. De értetlenséget, esetleg ellenállást tapasztalhattak a szülők vagy akár a kollégák részéről is.

A kerettantervben leírt koncepció több szempontból is eltér az általános tanítási gyakorlattól. Nehezebb meghatározni a tananyagot, nehezebb változatos, a csoporthoz, a gyerekekhez leginkább igazodó segédleteket – szövegeket, játékokat, feladatokat – keresni, talán eddig még kevésbé alkalmazott módszerekkel kell megismerkedni, a hagyományos értékelés nem működik és nem is alkalmazható. Legnehezebb pedig a feljesztési célok megvalósulását követni. Ezzel kellett megbirkózniuk a pedagógusoknak az elmúlt három évben. A tananyagfejlesztésben pedig rendkívül fontos lenne a folyamatos visszacsatolás, hiszen a beválási tapasztalatok finomíthatják a tantárgy egészét.

Hogyan vált be az új tantárgy a kérdőívre adott válaszok alapján?
A több területre vonatkozó kérdésekre 770 erkölcstant tanító pedagógus válaszolt. Itt természetesen nagyobb vonalú áttekintésre van lehetőségünk, ám ez is érdekes lehet számunkra. és összevethetjük napi, helyi tapasztalatainkkal.

Az első kérdéscsoport a pedagógusok tantárgyhoz való viszonyát vizsgálta. Először is arra kérdezett rá, egyetértettek-e a tantárgy bevezetésével. A válaszadók 85%-a egyetértett, egyrészt az erkölcsi nevelés szükségessége miatt, másrészt mert olyan témákat és olyan módon dolgozhatnak fel (nyitottabb légkör, beszélgetés), amelyekre más iskolai keretben nincs vagy kevés lehetőség van. A nemet mondók szerint az erkölcsi nevelés elsősorban a család feladata, a tantárgy témái és erkölcsi tartalmai más órákon felmerülnek, így viszont felesleges terhelés éri a tanulókat. Közöttük is nagyobb arányban voltak az alsó tagozaton tanítók, mondván, hogy ők folyamatosan, szinte minden tantárgyban megvalósítanak erkölcsi nevelést.

A legfontosabb kérdés az volt, hogy hogyan változott a pedagógus tantárgyhoz való viszonya a tanítási tapasztalatok hatására. Két teljes tanév eltelte után a válaszadók 86%-a azt mondta, hogy maradt a jó vélemény vagy a kezdeti kételyek ellenére javult. A pedagógusok 14%-ának romlott vagy maradt negatív a véleménye. A nem várt, pozitív tapasztalatok között említették, hogy a gyerekek megnyíltak, bizalmukba fogadták a pedagógust, jobban megismerték a tanulókat, a más területen rosszabbul teljesítő vagy visszahúzódó gyermek is aktív lett, a csoportban fejlődött a kommunikáció, javult az együttműködés, elfogadóbbak lettek egymással és a tanultak visszaköszönnek máshol is.

A szöveges válaszokban sok helyen felbukkan az az indoklás, hogy a gyerekek pozitív reagálása miatt javult az erkölcstan tanárának is a hozzáállása. A kérdőívben rákérdeztünk erre is: Mit tapasztalt a pedagógus, hogyan fogadták a gyerekek az új tantárgyat? A válaszadók 91%-ban úgy látták, hogy a tanulók szeretik a tantárgyat, megnyíltak és jól fogadták a sokféle módszert. Örülnek, ha meghallgatják őket és annak, hogy ezen az órán mást jelent a tanulás. Mindössze 5%-uk jelezte, hogy a gyerekek érdektelenek, közömbösek vagy nem veszik komolyan a tantárgyat, illetve 4% úgy látta, hogy csoporttól függően változó a fogadtatás.

Milyen módszereket és munkaformákat alkalmaznak a pedagógusok leggyakrabban? A kérdőív alapján kiegyensúlyozottan jelenik meg az órákon a frontális, egész csoportos, több csoportos, páros és az egyéni munkaforma. (A frontális és egész csoportos közötti különbség az, hogy az első esetben a csoport tagjai egyvalakire figyelnek, a másodikban mindenki – tehát a tanár is – figyel a másikra.) Leggyakoribb az egész csoportos munka, második a páros és harmadik csak a frontális. Természetesen a csoportlétszám meghatározza a munkaformát is: túl kicsi vagy túl nagy (azaz teljes osztályos) létszám nem kedvez a több csoportos munkaformának.

A hit- és erkölcstannal való párhuzamos oktatás nagyon különböző osztálylétszámokat alakít ki. Rákérdeztünk erre is: a leggyakoribb létszámkategória alsó és felső tagozaton is 8-15 fő között volt (37%), ezután a kis létszámú, 1-7 fős csoportok következtek (27%), majd a 16-22 fős csoportok (23%). 23 fő fölötti csoportról pedig 8% jelzett.

A módszerek szintén nagy változatosságot mutatnak. Leggyakrabban alkalmazzák a kollégák a beszélgetést vagy vitát, az esetmegbeszélést és a játékot. Ezt követi a dramatikus vagy szituációs játék, az alkotást és a szövegfeldolgozás. Csak ezután jön a tanári közlés, végül a kutató- vagy projektmunka és a kreatív írás. (Nyilvánvalóan ezek a leginkább életkortól függő módszerek.)

Mennyiben illeszkedik az erkölcstan az iskolai gyakorlathoz? A kérdést kétféleképpen értelmezték a pedagógusok. Azok, akik úgy értékelték, jól illeszkedik hozzá, azt emelték ki, hogy mint személyiségfejlesztő tevékenység, megfelel az iskola céljainak, illetve kapcsolódik más tantárgyi tartalmakhoz. Akik úgy válaszoltak, hogy eltér, mert nem követel lexikális tudást, és más módszerek kerülnek előtérbe, és jobban érvényesíthető a rugalmasság, a tanulók érdeklődése, a tanár szabadsága.

A tantárgy egyik krtitikus pontja az értékelés. Mint tudjuk, a törvényi szabályozás lehetőséget ad arra, hogy minden iskola a helyi pedagógiai programjában döntsön arról, hogy szövegesen vagy osztályzattal értékeljék az erkölcstant.[1] Arra a kérdésre, hogy mit értékelnek, a kollégák legnagyobb arányban a hozzáállást, aktivitást emelték ki. Második helyen az elvégzett feladatok minősége szerepel – tehát a jó együttműködés, odafigyelés, kommunikációs viselkedés, árnyalt vélemény, valamint a kreativitás. Értékelik a gyermek valamilyen pozitív változását, fejlődését – például hogy bekapcsolódik a tevékenységekbe, egyre összetettebben nyilvánít véleményt, új meglátásai vannak. Többen várják el bizonyos alapfogalmak megértését, tudását. Értékelik a gondolkodási műveleteket, például az ok-okozati összefüggéseket, erkölcsi tartalmak felismerését, kérdések megfogalmazását. Néhányan a tanórán kívüli változásokat is figyelemmel kísérik: fejlődik-e a szabálykövetés, a társas kapcsolatok minősége, udvariasság, segítőkészség, stb. Nagy számban válaszoltak a pedagógusok úgy, hogy “nem kellene” a tantárgyat értékelni – ebbe az esetben elsősorban az osztályzásra gondoltak, de többen a szöveges értékelést is a “részt vett” bejegyzésre szűkítenék.

Milyen nehézségekkel találkoztak a pedagógusok a tantárgy bevezető időszakában? Meglepő módon a legnagyobb arányban azok nyilatkoztak, akik szerint nem volt különösebb nehézségük. Ezután a tárgyi feltételek hiánya következett (tankönyvproblémák, eszköz- vagy teremhiány). Szintúgy a szakmai támogatást kevesellték: megfelelő minőségű tanári segédanyagokat vagy azok elérhetőségét. Negyedik helyen áll az a vélemény, hogy az új tantárgy másfajta szemléletet és több felkészülést igényel a pedagógus részéről. Ezután általános pedagógiai problémákat, illetve a gyerekek érdektelenségét emelték ki, majd a túl kicsi vagy túl nagy csoportlétszámot, az osztályok szétválasztását/összevonását és az értékelés nehézségeit. Gyakran merült fel, az, hogy a tantárgy céljainak elérését nem segíti elő a társadalmi, családi környezet, “árral szemben” dolgozunk. Több említést kapott még az is, hogy bizonyos témák fokozott bizalmat kívánnak, és az is, hogy a témák több időt igényelnének.

Megkérdeztük a kollégákat, hogy véleményük szerint milyen területeken fejleszti a tantárgy a tanulókat. Sorban a következőket emlitettték: 1. nyitottság, őszinteség, 2. kommunikáció, anyanyelv, 3. elfogadás, tolerancia, 4. magabiztosság, 5. viselkedéskultúra 6. egymásra figyelés, 7. a társas kapcsolatok minősége, 8. vitakultúra, 9. még nem észrevehető a fejlődés, 10. együttműködés, konfliktuskezelés, 11. közösségfejlesztés, 12. széles látókör, gondolkodás 13. kezdeményezés, önállóság, 14. szabálykövetés, 15. kreativitás.

Végül pedig arra voltunk kíváncsiak, mire lenne még szükségük a kollégáknak a szakmai fejlődésükhöz. A válaszadók negyede érzi úgy, hogy megfelelő a szaktudása végzettsége, tapasztalata, vagy egyéni kutatómunkája miatt. A legtöbben az erkölcstannal foglalkozó tanfolyamon vagy szakirányú továbbképzésen vennének részt szívesen. Ezután a módszertani ötletek és a pszichológiai ismeretek következtek. Szükség lenne a tanítási tapasztalatok, jó gyakorlatok megosztására, óralátogatásokra, ötletbörzékre. Nagy arányban említették, hogy a tantárgy tartalmához kapcsolódó egyéb területek – jog, társadalomismeret, szociológia, vallás, média – valamint etika.

     Fenyődi Andrea

Erkölcstan_kérdőív_eredményei_összefoglalás (word)

[1] A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 54. paragrafusának 4. bekezdése szerint „A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére – jóváhagyott kerettanterv vagy az oktatásért felelős miniszter engedélyével – az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja.” A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról a törvényre utalva megerősíti, hogy a hit- és erkölcstan értékelése – azonos módon az erkölcstanéval, mivel egy sorban értékelik a dokumentumokban – a pedagógiai programban meghatározott módon történik.

Erkölcstan továbbképzés tanítóknak

A továbbképzési program címe: Erkölcstan képzés általános iskolai tanítók számára
Az alapítási engedély nyilvántartási száma: 23/54/2015, a képzés nyilvántartási száma: OFI-AK-35/2016
A jelentkezés és a képzésbe való bekapcsolódás feltétele:
általános iskolai tanítói oklevél meglétének igazolása és felhasználói szintű informatikai ismeretek.
Az oklevél másolatát kérjük a képzés kezdetekor hozza magával.

A képzésen való részvétel díja: 10.000 Ft.
A képzés helye, címe:
Budapest (pontos helyszín szervezés alatt)
A képzés óraszáma: 30 óra – 18 jelenléti és 12 távoktatási óra
A képzés időpontjai:

  1. jelenléti nap: 2016. október 7. péntek
  2. távszakasz
  3. jelenléti nap: 2016. október 28. péntek
  4. távszakasz
  5. jelenléti nap: 2016. november 11. péntek

A képzés elvégzését igazoló dokumentum formája: Tanúsítvány
A tanúsítvány kiadásának feltétele
a jelenléti órákon való min. 90%-os részvétel, aktív részvétel a jelenléti órákon és a távszakaszban, képzési portfólió elkészítése és feltöltése a Moodle online felületre

Jelentkezés: e-mailben a csatolt jelentkezési lap (word formátumban történő) visszaküldésével a lang.eva@ofi.hu címre.
Jelentkezési határidő: 2016. szeptember 23.
A képzésen részt vevők létszáma max. 20 fő lehet (az alapítási engedély szerint), ezért, ha a jelentkezők száma több lesz, új csoportot indítunk

jelentkezési lap

Kapcsolattartó: Láng Éva, e-mail: lang.eva@ofi.hu, Telefon: +36 30 723 9740

Az én világom 4. erkölcstankönyv tanítói segédanyaga

Kedves Kollégák!

Az utolsó pillanatig készültünk arra, hogy az eddig megszokott módon tankönyvünkhöz megírjuk a tanítói kézikönyvet. A tankönyvcsaládot – az Apáczais hagyományokat és pedagógiai szemléletünket követve – úgy terveztük, hogy a tankönyv magától értődő kísérője lesz a kézikönyv is. Például azért, mert a játékok leírása, a hosszabb mesék nem a tankönyv oldalait bővítik, hanem a tanító kezébe kerülnek.

Ennek a most induló tanévnek a kezdetére elkészült a tankönyvünk, de a kézikönyvre nem kaptunk megbízást. Ennek ellenére mindketten úgy gondoljuk, nem tehetjük meg a könyvet használó kollégákkal, hogy ez a fontos segítség ne jusson el hozzájuk, ez számunkra is kellemetlen. Tudjuk, mennyi probléma van két éve a kézikönyvek beszerzésével, pedig mindegyik időben elkészült! Reméljük, hogy legalább azok, akik rábukkannak a honlapunkra, megtalálják az anyagokat, amelyeket itt közzéteszünk.

Mostantól folyamatosan készítjük mindegyik leckéhez a már megszokott – kéziratos, word – formátumban a tanítói kézikönyvet. Kérjük, figyeljék ezt az oldalt, amíg össze nem áll a teljes anyag (akkor majd egyben is megjelenik.)

A tanmenetet az NKP-n keressék, de addig is egy rövidebb változatot itt is közreadunk, hogy tudjanak készülni az évkezdésre.

Fenyődi Andrea, Pénzesné Börzsei Anita szerzők

Tanmenet:
Az én világom 4 tanmenet

Segédlet a tankönyvi leckék szerint

I. fejezet – Közös életünk

1. Újra együtt
2. Család
3. Anyanyelvünk
4. Nyelvi sokszínűség
5. A nyelv ereje
6. Összetartozás
7. Nemzet, állam
8. Közösségi ünnepek
9. Jeles napok
10. Szokások
11. Öltözködés
12. Távoli kultúrák
13. Elfogadás

II. fejezet – A világ körülöttünk

14. Tárgyaink
15. A tárgyak sorsa
16. Lakóhelyünk
17. Világörökség
18. Felelősség

III. fejezet – Valóság és képzelet

19. Fantázia
20. Megismerés
21. Igazság
22. Kezdet és vég

Az én világom 4. bemutatása

Kedves Kollégák!

Hamarosan megjelenik Az én világom 4 erkölcstankönyv. Reméljük, a kezdődő tanévben sikerrel használják majd a tankönyvcsalád utolsó kötetét.

A tankönyv felépítésében és koncepciójában is követi az előző három könyvet. A 3-4. évfolyampár kerettantervi tananyagából, a második osztályos könyvhöz hasonlóan a második három témakört dolgozzuk itt fel: Én és tágabb közösségeim, Én és a környezetem, Én és mindenség. Ezt a szerkezeti bontást az indokolja, hogy így egy témakörre több idő, nagyobb óraszám jut, jobban el lehet mélyülni a tananyagban és a különböző képességek gyakorlásában. A kerettanterv egy-egy altémája sem csak egy órát kaphat, hanem lehetőség van a téma reflexiójára is a következő órán. (Ha egy nagy témakörre 32/6 óra, azaz 5 óra jutna, mindegyik nagy témát csak felületesen érinthetnénk.)

A három nagy fejezeten belül 22 lecke található. A könyv 72 oldalas (ezzel a másodikos könyre hasonlít, amelyben egy-egy lecke 2-4 oldalas is lehetett, míg az 1. és a 3. tankönyvben kétoldalasak a leckék.)

  1. fejezet: Közös életünk – Újra együtt, Család, Anyanyelv, Nyelvi sokszínűség, A nyelv ereje, Összetartozás, Nemzet, állam, Közösségi ünnepek, Jeles napok, Szokások, Öltözködés, Távoli kultúrák, Elfogadás
  1. fejezet: A világ körülöttünk – Tárgyaink, A tárgyak sorsa, Lakóhelyünk, Világörökség, Felelősség
  1. fejezet: Valóság és képzelet – Fantázia, Megismerés, Igazság, Kezdet és vég

A tankönyv felépítése, módszertani eszköztára hasonló az eddigiekhez. Továbbra is sok játékot ajánlunk, verseket, meséket, történeteket olvashatunk. Az eddigi könyveknél megismert grafikák – Eszes Hajnal munkái – részben színesítik, illusztrálják a könyvet, de az esetek nagy részében a képekhez, fotókhoz feladat is kapcsolódik. A fejezetválasztó rajzokat az Igazgyöngy Alapítványi Iskola tanulói készítették, így ezek is a tehetség és gyermeki kifejezőerő példái, ugyanakkor fejezetindító vagy összefoglaló beszélgetést inspirálhatnak.

Továbbra is a gyermeki tapasztalatokra alapozunk, de ebben a tankönyvben jelenik meg a legnagyobb hangsúllyal az ismeretterjesztés. Ez elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a gyermek az ítéletalkotásába több információt építsen be, törekedjen az alaposabb megismerésre, illetve szélesítse a látókörét. (Tehát nem számonkérendő tananyag.)

A témákból fakadóan egyszerre jelenik meg a magyar kultúra mélyebb ismerete és a különböző kultúrák megismerése.

Az életkor előrehaladtával hangsúlyosabbá válik a vita, illetve a különböző nézőpontok megismerése. Az ítéletalkotást egyre inkább sokoldalú érveléssel támaszthatják alá a gyerekek. A tanító részéről itt még inkább a moderátori szerep felvállalása szükséges. A viszonylagosság, egyedi megítélések felismerése nem biztos, hogy könnyű feladat, mivel ebből következhet, hogy nincs mindenben egyértelmű igazság, tehát a konszenzusra törekvés lesz fontos.

Ahogy már a másodikos, harmadikos könyben is felvetettünk “nehezebb” témákat, itt is megpróbálunk ezekről beszélni. A szegénység, a kiközösítés, előítélet, felelősségvállalás, a virtuális világ veszélyei mellett a halál témája az, amire talán jobban készülni kell a tanítónak, és szükség szerint bővítve vagy más módon feldolgozni.

Új vagy továbbfejlesztett elemek, illetve változások a tankönyvben:

  • Panka és Peti már nem szerepel a könyvben
  • igen sok helyen találhatók projektfeladatok, kutatómunka, amelyek elvégzésekor a közös munkát megtapasztalhatják és értékelhetik a gyerekek,
  • többször találunk vitára vagy fogalom értelmezésére késztető állításokat,
  • néhány feladatban azt javasoljuk, hogy gondolja végig a tanuló, egyetért-e az állítással, de nem kell beszámolni róla másoknak – egyéni gondolkodás
  • a nyelvről szóló részeknél újra előkerül az erőszakmentes kommunikáció – vissza is lehet nyúlni a harmadikban tanultakhoz
  • Tudod-e? vagy Olvasd el! címmel szerepel az információs rovat
  • Projektleckék: ezek a leckék másfajta feldolgozást igényelnek, nagyobb mértékben vesznek részt a tanulók az anyag összeállításában. A lecke az alapfeladatokat – pl. szereplők kitalálása, egy szituáció felvázolása – adja meg, majd a gyerekek csoportokban találják ki, írják meg, játsszák el a feladatokat, majd tanítói segítséggel megbeszélik. Ilyenek az Összetartozás, Elfogadás, Felelősség, Igazság c. leckék. Itt ugyanazokkal a szereplőkkel lehet dolgozni, tehát a feladatok átívelnek a tanéven. (Természetesen a tanító másképpen is dolgozhat, erre a kézikönyv fog javaslatot tenni.)
  • A tankönyv utolsó előtti oldalán szerepel az irodalomlista és az egyes feladatok megoldásai.

A tanítás koncepciójának továbbra is a rugalmasság, tanulókhoz való alkalmazkodás az egyik alapja. Tankönyvünk tehát széles feladatsort kínál egy-egy kerettantervi résztéma feldolgozásához, amelyből a tanító és a gyerekek választják ki a számukra legérdekesebbet. Mivel a tankönyvben leckéinek száma kevesebb, mint az éves óraszám, a tanító dönthet arról, melyik témát hány órában dolgozza fel. (Például, ha más tanórákon foglalkoztak a témával, akkor csak az attól eltérő anyagot érdemes használni, illetve több idő marad a dramatikus és a projektfeldolgozásra) A tankönyveket a szerzők általában túltervezik a választási lehetőségek érdekében, valamint azért, hogy a módszertani paletta szélesebb legyen. Ezért semmi probléma nincs azzal, hogy például egyik órán egy tankönyvi leckéből szövegfeldolgozással közelítjük meg a témát, a következő leckéből pedig inkább a dramatizálás vagy a kutatómunka révén fejlesztjük a gyerekeket.

Tankönyvünk a módszertani eszközök és tevékenységek széles palettáját alkalmazza – elsősorban a tanító munkáját segítendő, hogy az adott tanítási helyzetben a véleménye szerint legalkalmasabb, a csoportnak leginkább megfelelő módszert válassza. Ezek: ráhangoló játékok, versek, esetelemzések – irodalmi szemelvények, képregények vagy valós tapasztalatok feldolgozása megbeszéléssel, egyéni véleményalkotás írásban vagy képi kiegészítőkkel, véleményalkotás és -egyeztetés beszélgetés és vita segítségével, asszociációs feladatok – képek, versek alapján – a nem tudatos és affektív tényezők, valamint személyes tapasztalatok előhívására, dramatizálás, szituációs játékok, alkotómunka, ismeretszerzés, kutatás, projektmunka, kommunikációs technikák megismerése. A projektmunkák egy része iskolán kívüli tevékenységhez kapcsolódik.

A leckék felépítése és a grafikai szervezők ugyanazok, mint korábban: rózsaszín feladatszám jelöli a témára hangoló feladatokat, zöld a szövegfeldolgozást, sárga a témafeldolgozó egyéb feladatokat és lila a kreatív szakaszt. A piktogram a tevékenységfajtát jelöli, bár van olyan feladat, amihez többféle tevékenység tartozik, itt a legfontosabbat jelöli a piktogram.

A teljes irodalmi szövegek nem a tankönyvben, hanem a tanítói kézikönyvben szerepelnek.  A tankönyvcsalád kézikönyvei már nem jelennek meg sajnos nyomtatott formában, hanem online lesznek elérhetők a Nemzeti Köznevelési Portálon. A kézikönyv és a tankönyv tartalmával kapcsolatban személyes segítséget is nyújtunk ezen a honlapon, ha a kapcsolat@erkolcstant-tanitok.hu címre írnak.

Tankönyvünk sok lehetőséget kínál olyan tevékenységekre, amelyek az értékelés alapjául szolgálhatnak. Az órai feladatokban való részvétel mellett a projektfeladatok, alkotó feladatok elvégzése, a gondolkodtató kérdésekre adott egyéni válaszok megfogalmazása, a beszélgetésekben vagy reflexiókban történő megnyilvánulások árnyaltságának értékelése mellett a felvázolt esetek többszempontú elemzése, empátiás megnyilvánulások, az önreflexióban, vitakultúrában, kommunikációban, önfegyelemben, együttműködésben végbemenő fejlődés – mivel a tevékenységek erre lehetőséget teremtenek – is értékelhető.

A tankönyvválasztást és a negyedikes könyv megismerését segítendő ezen a linken rövid betekintés nyerhető a könyvbe. A harmadikos könyvből minta pedig itt található.

Tanmenet Az én világom 4. tankönyvhöz

Tanítói segédanyag

Konfliktuskezelés

Korbai Katalin:
Konfliktuskezelés az első osztályban – a Rogers Személyiségközpontú Iskolában
osztalyfonok.hu

Kereszty Zsuzsa: 
Ő kezdte… cikksorozat az ofoe.hu-n
Konstruktív konfliktuskezelés 6–10 évesek tanítói számára
Bevezetés
A tanító és a konfliktusok
A gyerek és a konfliktusok
A másik szempontja
Társas kapcsolatokat erősítő tevékenységek
Konfliktusok képzeletben: mesehallgatás
Konfliktusok szerephelyzetben: dramatikus játék

Simon Gabriella:
Konfliktuskezelés és mediáció 8 évfolyamon és középiskolában – óraterv

Tanmenetek Az én világom tanításához

Itt közöljük Az Én világom (volt Apáczais) erkölcstan tankönyvek 1., 2., 3. és 4. évfolyamai számára készített tanmeneteket. A letölthető dokumentumokban megtalálható a tankönyvekben nem szereplő szövegek elérhetősége valamint a játékok leírása.

Tanmenet Az én világom 1. erkölcstankönyv tanításához játékleírással és irodalommal

Tanmenet Az én világom 2. erkölcstankönyv tanításához játékleírással és irodalommal

Tanmenet Az én világom 3. erkölcstankönyv tanításához játékleírással és irodalommal

Tanmenet Az én világom 4. erkölcstankönyv tanításához játékleírással és irodalommal