A taneszközválasztásról

A tantárgy újdonsága miatt a taneszközpiac fokozatosan szélesedik. A tanításhoz szükséges eszközökhöz nemcsak a tankönyveket soroljuk, hanem minden olyan forrást, ami felhasználható a felkészülésben vagy az órán. A tantárgy tanításához nem szükséges tankönyv, és mindenképpen alkalmazkodni kell a helyi sajátosságokhoz, a tanulókhoz, aktuális helyzetekhez. A kerettanterv nem követeli meg a tematika szigorú követését, és a tankönyvszerzők legtöbbje is a tankönyv rugalmas használatára biztat. A tanítói, tanári kézikönyvek is sok plusz ötletet, javaslatot tartalmaznak. Az internetes felületeket is folyamatosan érdemes figyelni. Tankönyvhasználatkor is előfordulhat, hogy egy-egy feladat helyett mást tervez a pedagógus – például túl nehéznek találja a szöveget, vagy valamilyen oknál fogva nem akarja bemutatni a csoportnak.

Az erkölcstan tanára szabadon dönt a taneszközválasztásról. Az elsődleges feladat a kerettanterv tematikájának megvalósítása! Nem pedig egy tankönyv százszázalékos teljesítése. Az évfolyampáron belül rugalmasan kezelhető a tematikai egységek sorrendje.

A taneszközválasztáshoz javasolt fő szempontok:

Változatosság: amennyire lehet, egy órán vagy egy tematikai egységben váltogassuk a taneszközöket és a módszereket. Különösen kicsiknél szükséges a rövidebb figyelem miatt.

Információközlés: ha olyan szakaszhoz érünk, ahol szükséges a témát megtámogatni egyéb tudással.

Érdekes, gyerekközpontú: nem jelenti azt, hogy mindig „szórakoztatni” kell, de a korosztályt érintő, érdeklő esetekre van nagyrészt szükség.

Késztessen beszélgetésre: gondoljuk végig, milyen módon lehet alapja egy beszélgetésnek.

Gondolkodtató legyen: probléma, dilemma legyen benne.

Ne sugalmazzon értékítéletet: nehéz teljesen semleges, objektív anyagot találni, és ez a tantárgy egyik alapkérdése is: hogyan tanítsunk pozitív értékeket, ha nem lehet állásfoglalás? Azt próbáljuk elkerülni, hogy az anyag, szöveg, stb. már egyértelműen sugallja, ki viselkedett helyesen, ki nem, mert ez inkább tudat alatt hat, és nem késztet őszinte állásfoglalásra. Különösen kisebb gyerekeknél lehet káros, ha azt mondják, amit a tanító „hallani akar”. De erős, egymással ellentétes értékítéletet hordozó anyagok is kerülhetnek egymás mellé, ilyenkor vizsgálhatjuk, mi lehet az oka az ellentéteknek.

Tanári segédletek

Játékgyűjtemények
Vers- és mesegyűjtemények, irodalmi szövegek
Dalok, szöveggel, zenék
Filmrészletek, képregények
Képek
Reklámok
Videók (pl. youtube)
Újsághírek, cikkek, riportok – nyomtatott sajtó, internet, televízió
Kitalált történetek
Esetleírások, szituációk – kitalált vagy valós
Más tantárgyak anyagai – erkölcstani szempontú továbbfejlesztés
Etika, emberismeret tankönyvek
Módszertani ötletgyűjtemények
Internetes oldalak

Tankönyvek

A tankönyvpiacon 2013 szeptemberére megjelentek a kerettantervre átdolgozott tankönyvcsaládok első évfolyamai (1., 5. évfolyam). A tankönyvek felmenő rendszerben készülnek.

Gondot a hatosztályos gimnáziumok kezdő, 7. évfolyama jelent, amelyre még nincsenek könyvek. A vonatkozó kerettantervi tartalom a 7-8. évfolyamos szakasz. Átmenetileg használhatók a korábbi 7. évfolyamos Etika, emberismeret modul tankönyveinek ide illeszkedő részei.

A tankönyvjegyzék megtekinthető az Oktatási Hivatal honlapján.
http://www.oktatas.hu/kozneveles/tankonyv/jegyzek_es_rendeles/tankonyvjegyzek

A 7. évfolyam tankönyvei

Bánhegyi Ferenc – Harmatos Áronné – Olajosné Kádár Ilona: Etika a 7. évfolyam számára
Apáczai Kiadó Kft., 2003.

Baloghné Makó Teréz: Embertan, erkölcstan munkafüzet 7. osztály
Mozaik Kiadó Kft., 2001.

Kamarás István–Homor Tivadar–Vörös Klára: Emberismeret, etika 7. osztály
Pedellus Tankönyvkiadó Kft., 2011.

N. Horváth Margit: “Legyetek jók, ha tudtok!” – Magyarázatokkal bővített etikai szöveggyűjtemény
Pedellus Tankönyvkiadó Kft., 2002.

Az 1. évfolyam új tankönyvei

Az első évfolyam tankönyvei értelemszerűen újak. Ebből négy van a tankönyvlistán az Apáczai, Harmat, Mozaik, MRO Historia (Raabe) kiadótól. A Harmat kiadó könyve jelenleg nem beszerezhető. A tankönyveket tartósság, segédanyagok, kerettantervi bontás és fejezet/oldalszám arány alapján hasonlítjuk össze. A négy elsős könyvnél – és a felsősöknél is – változatos a kép. A tankönyvek első osztályban tartós kivitelben készülhetnek, ami kemény fedelű és nem munkatankönyv. A Harmat és az MRO Historia kiadó munkatankönyvet ad ki – tehát az első, második osztályos tanuló rajzolhat, írhat a könyvbe. (Mivel az oktatáspolitika a tartós tankönyvet pártolja, kérdéses, mi lesz a későbbiekben a munkatankönyvekkel.) Mindegyik könyvhöz tartozik tanítói segédlet, különböző terjedelemben. Az Apáczai tankönyvéhez internetről letölthető, nyomtatható munkalapok is járnak. Ez a könyv csak az első 3 kerettantervi témakört dolgozza fel, a másik három mind az ötöt. Az MRO Historia Kiadó könyve az első két évfolyamra íródott, szabad feldolgozást biztosítva a tanítónak.

A fejezet – oldalszám arány önmagában nem sokat árul el, legfeljebb arra utal, milyen részletességgel bonthattak ki egy-egy témakört a szerzők. (A könyvek felsorolása a kiadók szerinti betűrend alapján történik.)

1.
Fenyődi Andrea – Pénzesné Börzsei Anita: Az én világom 1.
Apáczai Kiadó Kft., 2013.
Tartós tankönyv
Kapcsolódó kiadvány: –
Tanítói segédlet: kézikönyv
Kerettantervi felosztás: 1-2-3. témakör – 26 fejezet / 64 oldal

2.
Balog Katalin – Egri-Bayer Darinka – Laki Katalin – Sánta Viktória: Kívül-belül. Az én világom. Erkölcstan 1.
Harmat Kiadói Alapítvány, 2013.
Munkafüzet
Kapcsolódó kiadvány: –
Tanítói segédlet: kézikönyv

3.
Hajduné Tölgyesi Lívia – Kriston-Bordi Zsuzsanna: Útravaló 1.
Mozaik Kiadó Kft., 2013.
Tartós tankönyv
Kapcsolódó kiadvány: –
Tanítói segédlet: kézikönyv
Kerettantervi felosztás: 1-2-3-4-5. témakör – 34 fejezet / 81 oldal

4.
Gönczöl Enikő – Kereszty Zsuzsa: Én, te, ő
MRO Historia Kiadó, 2013.
Munkatankönyv
Kapcsolódó kiadvány: –
Tanítói segédlet: kézikönyv
Kerettantervi felosztás: 1-2-3-4-5. témakör – 45 fejezet / 57 oldal
A könyv 1. és 2. évfolyamra készült!

5.
Báder Ilona: Beszélgessünk! Erkölcstan 1.
Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt., 2013
Kapcsolódó kiadványok: –
Tanítói segédlet: –

Az 5. évfolyam új tankönyvei

A felső tagozaton nincs munkatankönyv, a „tartós” a kemény fedelű változatot jelenti, a „hagyományos” a puhább kötésűt. Az Apáczai Kiadó és az NTK mindkét változatot kiadja. A kerettantervi felosztás itt is kétféle: az Apáczai és az NTK könyv 3 témakört dolgoz fel, a Mozaik hatot, a Pedellusé hatot, de két évfolyamra szól. Munkafüzet csak a Mozaikéhoz tartozik. Tanári kézikönyvet két kiadónál jelez a tankönyvlista.

1.
Bánhegyi Ferenc – Olajosné Kádár Ilona: Erkölcstan 5.
Apáczai Kiadó Kft., 2013.
Tartós/hagyományos tankönyv
Kapcsolódó kiadvány: –
Tanári segédlet: kézikönyv
Kerettantervi felosztás: 1-2-3. témakör – 32 fejezet /109 oldal

2.
Kapai Éva: Útravaló – Erkölcstan 5.
Mozaik Kiadó Kft., 2013.
Hagyományos tankönyv
Kapcsolódó kiadvány: munkafüzet
Tanári segédlet: kézikönyv
Kerettantervi felosztás: 1-2-3-4-5-6. témakör – 36 fejezet / 79 oldal

3.
Gulyás Péter: Erkölcstan tankönyv az 5. évfolyam számára
Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt., 2013.
Tartós/hagyományos tankönyv
Kapcsolódó kiadvány: –
Tanári segédlet: –
Kerettantervi felosztás: 1-2-3. témakör – 22 fejezet / 139 oldal

4.
Kamarás István – Homor Tivadar – Vörös Klára: Erkölcstan 5–6. osztály
Pedellus Tankönyvkiadó Kft., 2013.
Hagyományos tankönyv
Kapcsolódó kiadvány: –
Tanári segédlet: –
Kerettantervi felosztás: 1-2-3-4-5-6. témakör – 32 fejezet /144 oldal
A könyv 5. és 6. évfolyamra készült!

Tankönyvválasztás

Ahogy feljebb írtuk, és nem lehet elégszer hangsúlyozni, a pedagógus szakmai joga a taneszközről dönteni, így a tankönyvről is. (A valós helyzet persze más kicsit.)

Tankönyvválasztáskor különböző tartalmi szempontokat érdemes vizsgálni. Ezeket a pedagógus összeveti saját szakmai nézeteivel, és aszerint választ, melyik tankönyv illeszkedik leginkább hozzájuk. A könyv esetleges hátrányait, hiányosságait is érdemes megvizsgálnia, hogy kiegészítéseket tehessen.

Fontos figyelembe venni, hogy a tankönyvet sok esetben hatékonyan támogatja a tanári kézikönyv, ahol pontosabban le tudják írni a szerzők, milyen feldolgozást javasolnak, esetleges nehézségekre hívják fel a figyelmet, forrásokat, plusz ötleteket adnak meg.  A valódi tankönyvvizsgálathoz – különösen alsó tagozaton, ahol nem lehet sok szöveget tenni a könyvbe – a kézikönyv is hozzátartozik.

A következőkben egy szempontsor-javaslat található, amely egyénileg kiegészíthető.

Tankönyv vagy munkatankönyv?

Milyen segédanyagok kapcsolódnak hozzá? (ez folyamatosan bővülhet)

Vizuális megjelenés
A tankönyvek vizualitása tűnik szembe legelőször, ez a szempont természetesen a leginkább szubjektív. Azonban érdemes megnézni az ábrák funkcióját: sokoldalúan használja-e a szerző a képeket? Kapcsolódik-e hozzá feladat, hordoz-e információt a kép? Mennyire változatos a fotó – rajz – esetleg festmény arány? Mennyire áttekinthetőek az oldalak? Hogyan segít ebben a színezés?

Téma feldolgozási módja
Törzsszöveg-megközelítést alkalmaz-e? (lásd „Az értékelésről”) vagy más feladatokból, irodalmi részletből indul ki? Mennyire informatív, milyen arányú a törzsszöveg? Mennyire változatos munkaformákat alkalmaz? Mennyi tere van a vitának, beszélgetésnek? Milyen arányban javasol csoportos munkát? Egyéni munkát, pl. rajz, alkotás, fogalmazás? Kutatást, projektmunkát?

Mennyire illenek a korosztályhoz a feladatok? Milyen a megfogalmazásuk? A kérdések mennyire késztetnek gondolkodásra, beszélgetésre? Azt azonban figyelembe kell venni, hogy beszélgetésnél a kérdéseket az órán valójában a pedagógus teszi fel, ő vezeti a vitát, tehát a könyvben szereplő kérdések általában indító kérdések. Más a helyzet, ha egyéni munkához, írásbeli feladathoz tartozik a kérdés.

Ne felejtsük el azt sem, hogy a tantárgy egyik újdonsága a beszélgetésre késztetésben van, amiben eddig kevesebb gyakorlat, tapasztalat van az iskolákban. Ezért, amelyik feladat elsőre nehéznek tűnik, a gyakorlatban működhet: a gyerekek “nehéz” kérdéseken is gondolkodnak, legfeljebb a megfogalmazás döcög kicsit.

Szövegek vizsgálata
Milyen eredetű, tartalmú, szintű szövegeket használ a könyv? Milyen feldolgozást javasol? Mire használja a szöveget? – pl. információközlés, beszélgetésindítás, dramatizálás, hangulatkeltés, fogalomértelmezés? Milyen egyéb feladatok kapcsolódnak a szöveghez? Milyen arányban szerepel szöveg a könyvben? Milyen az irodalmi – informatív szövegek aránya? Megfelelők-e a szövegek a korosztálynak?

A tanórai feldolgozás szempontja
A pedagógus szabadon dönt arról, mennyi anyagot használ fel egy órán, de érdemes előre felmérni, mennyivel több/kevesebb anyagra lesz szüksége. Azt is jó végiggondolnia, van-e olyan feladattípus, témarészlet, amelyet hiányol, kevesell, vagy másképpen dolgozna fel.

Értékítéletek, pluralizmus
Különösen a szövegek alapos vizsgálata tartalom, értékítéletek szempontjából. Tartalmaznak-e közvetlen értékítéletet? Megjelenítenek-e többféle véleményt Mennyire késztetik a tanulókat értéktisztázásra?

A tankönyv lehet a lehető legsemlegesebb is, de sok helyen sugalmazhat értékítéletet.  A pedagógus dolga azt is megvizsgálni, ő melyik szakmai állásponttal azonosul. A NAT és a kerettanterv azonban a fogalom- és értéktisztázást, véleményütköztetést helyezi előtérbe.

Egyéni szempontok, sajátos helyi igények
Bármilyen személyes szempont. A helyi igények figyelembe vétele jelentheti azt, mennyire tartja a pedagógus megfelelőnek a könyvet a tanítandó csoportnak, esetleg sok az olyan szöveg, amely szerinte valamiért nem megfelelő.

A fenti szempontokon túl, sőt sok helyen és esetben megelőzően számít az iskolavezetés álláspontja, a könyv ára, mérete stb. A szakmai szempontoknak azonban ugyanolyan fontosnak kellene lenniük.

Forrás: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Támop 3.1.1.
http://www.ofi.hu/szakmai-hatteranyagok-irodalomjegyzek-linkgyujtemeny
“A taneszközválasztás szempontjai”