A tantárgy tartalmáról. A kerettantervről.

A bevezetendő erkölcstan tantárgy tartalmát első lépésben a 2012-es évi Nemzeti Alaptanterv határozza meg.

Az alsó tagozatot illetően a NAT javaslata inkább abba az irányba mutat, hogy az erkölcstan fejlesztési céljai a többi tantárgy tartalmi keretében valósuljanak meg. Kevés konkrét témakört határoz meg, fő területek: önismeret, társismeret, normák, hagyományok, szabályok

1–4. évfolyam

Az erkölcstan tantárgy anyagához az 1-4. osztályban egyrészt a NAT Ember és társadalom Történelem tematikája, másrészt a Magyar nyelv és irodalom, az Ember és társadalom, az Életvitel és gyakorlat, valamint a Művészetek, továbbá az Ember és természet műveltségterületek azon fejlesztési követelményei és közműveltségi tartalmai irányadóak, amelyek az életkori sajátosságoknak megfelelően közvetítik az alábbi beszélgetési témákat, magatartásmintákat, életvezetési szokásokat közvetítenek.

Ön- és társismeret

Milyennek látom magam? Milyennek látnak engem mások? Mi a legjobb bennem? Kire szeretnék hasonlítani? Másokkal kapcsolatos értékek. Mi a jó és a fontos mások számára?

Értékek és normák

Hagyományok, szokások, ünnepek a családunkban, az országunkban. Más családok, települések, országok hagyományai, szokásai, ünnepei Együttélési szabályok, közös szabályalkotás.

A felső tagozat témakörei ennél jóval részletesebben vannak már a NAT-ban meghatározva, szinte tantervi mélységben. A témák hasonlóak a korábbi, 7. évfolyamos etika modul témáihoz (de a korábbi 37 óra helyett most 4×37 órában tanítható az anyag.) A tartalom valójában a Kamarás István professzor vezetésével megalkotott emberismeret tematikája.

5–8. évfolyam

1. Az emberi természet

Ember és természet, Test és lélek. Egészség, betegség, fogyatékosság, egész-ség. Ösztön, érzés, érzelem. Értelem, akarat. Nyelv és gondolkodás. Tudás, képesség, tehetség.

2. Erkölcsi személyiség, emberi társaság

Szokás, hagyomány, szabály, illem. A lelkiismeret. Jó és rossz, bűn és erény. Az ember mint értékelő és erkölcsi lény. Önállóság, alkalmazkodás, engedelmesség. Őszinteség és hazugság.

3. Társas kapcsolatok

Társaink. Barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat. Nemiség, szerelem. A házasság. Család, otthonteremtés Előítélet, bizalom, együttérzés. Nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozás

4. Az emberi társadalom

Egyén és közösség. Társadalmi igazságosság. Szegények és gazdagok. Szabadság és korlátozottság. Munka, alkotás. Értelmes élet, boldogulás. Jól lét és jólét. Jog, hatalom, politika, demokrácia.

5. A vallás világa

Meggyőződés, hit, világnézet. A vallás mint lelki jelenség. Vallási közösség és vallási intézmény. Vallási népszokások.

6. A kereszténység és Európa

A nagy világvallások világképe és erkölcsi tanításai. A zsidó és a keresztény vallás a Biblia tükrében. A kereszténység története. Az európai civilizáció és kultúra zsidó-keresztény gyökerei. A keresztény valláserkölcs és a kereszténység világi tanításai. Párbeszéd, együttműködés vallásos és nem-vallásos emberek között.  Új vallási mozgalmak.

Mindezek alapján született meg a kerettanterv, amely néhány tekintetben változást hozott. Egyrészt értelemszerűen tovább részletezte a felső tagozat témaköreit. Másrészt az alsó tagozat témaköreit kibővítette, méghozzá úgy, hogy a felső tagozat témái lekerültek az alsó tagozatra is.

Ez sokak számára ijesztőnek tűnhet, de a pszichológiai ismeretek, tanítási – például a gyermekfilozófiai – és mindennapi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyerekek egészen kis koruktól gondolkodnak ilyen témákról is, kérdeznek és maguk is választ adnak ezekre a kérdésekre. Bizonyos területeken még nyitottabbak, kreatívabbak is lehetnek, mint a felső tagozatosok. Azonkívül egy gyermek nem változik óriásit a negyedik és ötödik osztály közötti két hónapban, tehát a tantárgyi fejlesztési folyamatot 8 évfolyamon szerves egészként érdemes végiggondolni.

Harmadik változás az volt, hogy a kerettanterv a NAT témáit hálóba rendezi, amelynek saját koncepciója van. Mivel az erkölcstan hangsúlyozottan a gyermek saját világából indul ki, az ő gondolataira, tapasztalataira épít, ezért a témakörök úgy követik egymást, ahogy a gyermek körül nyílik ki a világ. A témák nevei is mindig az Én“ szóval kezdődnek, jelölve, hogy minden ember a saját szemszögéből tekint a világra.  Első téma az „Én magam”, a gyermek saját belső világa és közvetlen környezete. Második „Én és társaim”, a közvetlen emberi kapcsolatai. Harmadik „Én és közvetlen közösségeim”, a családhoz, a csoportokhoz való viszonyulások. Negyedik „Én és tágabb közösségeim”, mindazok a csoportok, amely összes tagjával nem állunk közvetlen kapcsolatban, ám kulturális alapon odatartozónak érezzük magunkat. Ötödik „Én és a környezetem”, a természetes és épített világ. Hatodik „Én és a mindenség”, amelyhez tartoznak a világértelmezések különböző változatai, filozófia, tudomány, művészet, vallás.

Negyedik és legnagyobb változás az volt, hogy a témaháló kapott egy vertikális rendezést, azaz a témák nem egy-egy évfolyamon kerülnek elő, hanem ismétlődnek évfolyampáronként. Ennek oka az, hogy az erkölcstan 8 évfolyamra, 6-14 éves korig tervezett tantárgy, amely idő alatt a gyermek nagy változásokon megy keresztül, a világról alkotott tudása növekszik, képességei fejlődnek. Tehát ugyanarról a témáról másképpen vagy árnyaltabban gondolkodik egy tanuló elsős, ötödikes és nyolcadikos korában. Másik oka lehet ennek a változásnak, hogy a tantárgy sajátos módszertani megközelítése igényelheti, hogy már kisebb kortól megszokják a gyerekek a beszélgetést, vitát, véleménynyilvánítást.

A témakörökön belül a résztémák változhatnak korosztálynak megfelelően. Például a társkapcsolati témakörben alsó tagozaton a családtagokhoz, iskolatársakhoz, barátokhoz fűződő viszonyokat beszéljük meg, addig kamaszkorba lépve nagyobb hangsúlyt kapnak a kortárs – személyes és akár virtuális – kapcsolatok, és a párkapcsolatok.

Az eddig felsorolt témák nagy része ismeret formájában megjelenik más tantárgyakban is, illetve az osztályfőnöki órák tematikájában. Mitől lesz a tantárgy erkölcstan? Sok etikakönyv az értékek köré építi a tematikát. A fejezetek témája a szeretet, segítségnyújtás, szabadság, egyenlőség, barátság, tisztelet, szolidaritás, stb. Most az emberi viszonyokhoz, helyzetekhez rendelünk több értéket. Pl. család – szeretet, tisztelet, odafigyelés, felelősség, alkalmazkodás. Bejárjuk azokat az emberi viszonyokat, amelyekben erkölcsi döntések elé kerülhetünk. Ezáltal az értékek hétköznapi, a gyermek által jól ismert szituációkhoz kötődve jelennek meg. Az ember megismerése párhuzamosan halad önmagunk megismerésével és az erkölcsi kérdések végiggondolásával, az értékek megismerésével, tudatosításával.

A kerettantervben a kulcsfogalmak/fogalmak címszó alatt felsorolt szavak nem kötelezően megtanulandó, definiálandó, hanem megértendő fogalmakat jelölnek. Itt megjelennek az értékek is, mint a tananyag egy másik vetülete. Ezek sem megtanulandó fogalomként szerepelnek. A fogalmakat szinte mind ismerik a gyerekek, legfeljebb kevésbé árnyaltan, vagy nehezen tudják megmagyarázni, megnevezni. Van már tapasztalatuk a segítségről, a felelősségről, a bizalomról, az empátiáról, de akár az előítéletről, kirekesztésről, csak nem mindegyik szót ismerik. Nagyon ritka eset az, hogy egy gyerekből teljesen hiányozzon például a segítségnyújtásra való képesség. Néhány fogalom akkor alakul ki, ha elég ismerete lesz bizonyos témákban. Így például a felelősségvállalás olyan dolgokért, amikkel nincs közvetlen kapcsolata, akkor alakulhat ki, ha tudást szerez arról, milyen következményekkel járnak bizonyos cselekvései.

A tananyag tartalmaz prevenciós és gyakorlati jelentőségű témákat is. Például a kapcsolatok témakörében az ismeretlenek résztéma felvetheti a bizalom-bizalmatlanság, elővigyázatosság  kérdéseit. Ugyanitt a segítségkérés lehetőségeiről is beszélhetünk.

Mind a tananyag tartalma, mind a szemléletbeli megközelítés, mind a módszertani megközelítés felveti azt a problémát, hogy a gyerekek személyes élményei között lehetnek olyanok, amelyek nem tartoznak egy iskolai tanóra kereteibe. A leghétköznapibb témák is előhozhatnak kellemetlen élményeket. (Ez bármely más tanórán is előfordulhat.) Ezekről a módszerek leírásánál szólunk. Az alapvető hozzáállás a pedagógus részéről a figyelem és rugalmasság kell, hogy legyen. Soha nem szabad erőltetni a megnyilvánulást, és azt is előre fel kell mérni, mennyire oldott légkörű a csoport. Sajnos, az órabontások miatt az osztály egy része más tanórán van ilyenkor, esetleg összevontan más csoportokkal. Ez nehezítheti a közösségfejlesztést és az őszinte légkör kialakulását.

Kerettantervi témaháló

Fenyődi Andrea