Az Etika 8. újgenerációs tankönyv bemutatása

Közzétéve 2018-05-06 Szerző: Fenyődi Andrea

Tankönyvlistára került az OFI Erkölcstan 8. kísérleti tankönyv átdolgozott, újgenerációs tankönyve Etika 8. címen. (Kódja FI-504030801).

Leírás:

A tankönyv megfelel az Ember és társadalom műveltségterület előírásainak: 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (NAT 2012), az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 2. melléklet: Kerettanterv az általános iskola 5-8 évfolyamára 2.2.06. Erkölcstan megnevezésű, a 4. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára 4.2.06. Erkölcstan megnevezésű és az 5. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 5-12. évfolyama számára 5.2.07. Erkölcstan megnevezésű kerettanterv előírásainak.
A kiadvány az Erkölcstan 8. kísérleti tankönyv (FI-504020801) átdolgozása. A cím- és kódváltozást a tantárgy elnevezésének változása indokolta.
A tankönyv kapcsolódási pontjai
A tankönyv kapcsolódik az Etika tankönyvcsalád 5. és 6. évfolyamos tankönyveihez, és szerkezetében és színvilágában párt alkot a 7. évfolyamos tankönyvvel.
A tankönyv tartalma, szerkezete
Az újgenerációs Etika 8. tankönyv három fejezetből, egy Gyűjtemény elnevezésű szöveg- és feladatgyűjteményből, valamint egy tanévet és az általános etikatanulmányokat összegző szakaszból áll. A fejezeteket kettős blokk zárja le: a projektfeladatok és az ismétlő feladatsor. A könyvben a korábbiakhoz hasonlóan található egész éves, folytatólagos projekt.
Részletes tartalom:

BEVEZETŐ
A Mars-kolónia – projektfeladat
I. MI DOLGUNK A VILÁGBAN?
1.   Tanévkezdő – Ismétlés
2.   Amilyen vagyok
3.   Stressz, stresszoldás, függés
4.   Jólét, siker, boldogság
5.   Akivé válhatok
6.   Média és társadalom
7.   A valóság médiaképe
8.   Sztereotípiák, előítéletek
9.   Behálózott világ
10.   NETika: jog és felelősség az információs társadalomban
A siker útjai – projektfeladat
Emberi sorsok – projektfeladat
A Mars-kolónia – projektfeladat
Visszatekintő

II. HELYEM A VILÁGBAN
11.   A mi Európánk
12.   Magyar vagyok – otthon vagyok
13.   Együttélés a társadalomban
14.   Egyéni és közösségi érdek
15.   Társadalmi szabálytalanságok
A magyar társadalom sokszínűsége – projektfeladat
A népesedési változások problémái – projektfeladat
A Mars-kolónia – projektfeladat
Visszatekintő

III. ERKÖLCS, HIT, VILÁGNÉZET
16.   Honnan van a jó és a rossz?
17.   Hit, vallás, hitvallás
18.   Ábrahámi vallások
19.   A vallások tanítása a szeretetről
20.   A vallások tanítása az élet tiszteletéről
21.   Európa vallási arculata
22.   Az egyházak társadalmi szerepvállalása Egy etikai probléma körüljárása – projektfeladat A Mars-kolónia – projektfeladat
Visszatekintő

Egy korszak lezárul :Amit már tudok. Amivé váltam. Amit tőletek kaptam

IV. GYŰJTEMÉNY

Az első fejezet (Mi dolgunk a világban?) a kerettanterv 7-8. évfolyamos tematikája 5. témakörének felel meg. Fókuszában a személyiség, az önmegvalósítás és a – kiemelten a virtuális – világhoz való viszony áll. A tanév elejére időzítettük az önismerettel, jövőképpel és pályaválasztással kapcsolatos témákat. Fontos tartalmi szempont a fejezetben a különböző veszélyek elemzése: függés, alkohol, internetes zaklatás, előítéletek növekedése.
A 2. (Helyem a világban) fejezet társadalmi kérdésekkel foglalkozik. Tágabb és szűkebb hazánkhoz: Európához és Magyarországhoz való kapcsolódásaink után az együttélés feltételeiről beszélünk, kiemelve a problémákat okozó viselkedésmódokat, attitűdöket.
A harmadik fejezet (Erkölcs, hit, világnézet) a világnézet és hit kérdésen át vezet a vallások néhány tanításához, melyeket mint általános erkölcsi felvetéseket vizsgálunk. Áttekintjük röviden az egyházak szerepét a társadalmi értékek alakítása és a gyakorlati cselekvések szempontjából is.
A rövidebb projektfeladatokban egy-egy, a fejezethez köthető kiegészítő vagy mélyítő kérdéskört vizsgálunk. Az éves projekt (Mars-kolónia) egy elképzelt szerepjáték, amelyben általános társadalmi kérdések jelennek meg.
A Gyűjteményben szerepelnek a hosszabb olvasmányok és dramatikus feladatok, valamint a játékok leírásai. A korábbi könyvekhez hasonlóan utalások és piktogramok segítik az eligazodást.
A záró (számozás nélküli lecke) jó alkalmat biztosít a nyolc éves etikatanulmányok összegzésére és a búcsúzásra is.

A tankönyv jellemzői
Az Etika 8. osztályos tankönyv kérdésekre, dilemmákra építkező, szövegekkel dolgozó és a valóságos élet példáira alapozó szemlélete kerüli az ismeretátadó és normatívan visszakérdező attitűdöt, önállóságot ad a felhasználó tanároknak a differenciált és szelektált alkalmazásra. Legfőbb nevelési célja a tanulói erkölcsi gondolkodás stimulálása és a szociális kompetenciák fejlesztése. A feladatok komplexitása, a módszertani megoldások és a munkaformák válogatása is ezeket a célokat szolgálják. Ahogy a tanítás-tanulás menete mintát és gyakorlatot nyújthat az optimális társas együttműködésre, úgy a valós helyzetekre megoldáskeresést is beépíthetünk a tantárgy kereteibe. Ehhez is kínál segítséget a tankönyv (például kommunikációs és konfliktuskezelési, problémamegoldási gyakorlatok.)

Az éves 36 tanórához 22 leckét kínálunk, sok feladattal és ezekhez csatlakozó kiegészítő anyagokkal. Célunk, hogy minél nagyobb mozgásteret adjunk a tanároknak, hogy megvalósíthassák a rugalmasság és a differenciálás elvét a tantárgy tanítása során (lásd Erkölcstan kerettantervi bevezető). Ebből következik, hogy a feladatok közül szabadon válogathat az osztály igényeinek, érdeklődésének megfelelően. Mind módszerekben, mind munkaformákban is nagy a választási lehetőség. A sorrendet is szabadon kezelhetik.
A könyv az előző kötetekhez hasonlóan erősen épít a tanulói tapasztalatokra. A kinyilatkoztatás helyett a dialógusra törekvés jellemezi (párhuzamos vélemények megjelenése, etikai dilemmákra kifuttatás). Nincs kiemelt ismeretközlő szöveg benne, hanem a új vagy már megismert fogalmak felvetése, megbeszélésre ajánlott kérdések révén járhatják körül a témát. Célunk, hogy jól kitalált dialógusok, kreatív feladatok, szituációk tegyék életszerűvé a konfliktusokat és helyzetleírásokat. Az általánosabb kérdéseket igyekszünk vonatkoztatni az egyedi, hétköznapi helyzetekre is, tudatosítva az egyén döntési és cselekvési helyzeteit.
A leckék magukban foglalják a vendégszövegeket (információhordozó és irodalmi szövegek) és a kreatív feladatokat. Elkülönítésük számozással történik, ez megkönnyíti az órai munka szervezését, a differenciálást.
A szövegek többféle műfajt képviselnek: a szépirodalmi, ismeretterjesztő, szaktudományos anyagok mellett sajtóhírek, webes blogbejegyzések és viccek is találhatók.
A leckék négy vagy öt oldal terjedelműek. Struktúrájukban azonos elem a mottó + kérdések, az Összegző kérdések, a Nézz utána! (kutató feladatok) és a Kihívás névre hallgató tehetséggondozó feladat. Záró elemként az ajánlók (filmek, könyvek, weboldalak) a tanítást-tanulást és a tantárgyi kitekintést egyaránt szolgálják.
A leckék felépítése továbbra is a ráhangolás, jelentésteremtés, reflexió – hármasságot követi. A hetedikes tankönyvhöz hasonlóan a leckék mindig mottóval és néhány – az idézetre vagy ehhez köthető témákra vonatkozó – kérdéssel indulnak. Ezek, és általában az első feladatok is még ráhangoló szerepet töltenek be, amikor is személyes élményeket, érzéseket, illetve már meglévő tudást idézünk fel, vagy egy fogalmat értelmezünk, esetleg egy jelenségről alkotunk véleményt vagy játszunk. A témafeldolgozó-fogalomértelmező szakaszban megjelenhetnek az információs vagy irodalmi szövegek, a grafikai szervező ábrák, dramatikus feladatok és reflexiójuk, személyes vélemények kapcsolása, közös fogalomértelmezések, alkotó feladatok, és általában ide kapcsolódnak a Gyűjtemény feladatai, olvasmányai. Jelentős szerepet szántunk a képelemzésnek és a “párbeszédnek”: az egymással vitázó álláspontok feldolgozásának. A reflektív-szintetizáló szakaszban található összegző-rendszerező feladat, egyéni vagy csoportos kutatómunka, vagy a téma továbbgondolásához ajánlott kérdések, anyagok. Ezeket javasoljuk otthoni munkára is, így az értékelést is segíthetik, de a feladatok beépíthetők az órába vagy külön tanórában feldolgozhatók. Az ajánlóknál gyakran fogalmazunk meg egy-egy kérdést vagy megfigyelési szempontot. Ezek nem feltétlenül megoldandó feladatok, hanem a szabad feldolgozást segítik, ahhoz adnak ötletet.
A fejezetnyitó képek és fejezetzáró oldalak funkciója a témára hangolás, illetve az ismétlés-szintetizálás. A fejezetzáró feladatok között találhatók a témára jobban utalók és közvetettebbek is.

A könyv képi világa
A tankönyv képei a fotók, grafikák, ábrák, műalkotások révén gazdag képi világot nyújtanak a tanulóknak. Nemcsak illusztrációként szolgálnak, hanem képértelmezési feladatok is kapcsolódnak hozzájuk, segítik a jelentésteremtést, illetve dramatikus játék kiindulópontjai lehetnek.
A tankönyvben következetesen kidolgozott az egyes szövegrészek (ismeretközlő és forrásszöveg, irodalmi szemelvény, esetek leírása) elkülönítése háttérszínekkel vagy sávokkal, a Gyűjteményből behívott szövegek és feladatok jelszerű hátrautalásaiban szerepelnek az oldalszámok, a tipográfia és a piktók elkülönítik az egyes projektfeladatokat. A szervező színek részben azonosak a hetedik osztályban megszokottal, részben inverzek.

Kapcsolódó anyagok
A tankönyv szervesen illeszkedik az EKE OFI által fejlesztett újgenerációs Etika tankönyvcsaládba. Javasoljuk, hogy a négy tankönyv anyagát kezeljük egységben és szabadon: a korábban átvett anyagok, szövegek újra feldolgozhatók más szempontok alapján, a kihagyott feladatok csatolhatók az aktuális anyaghoz, az ismert játékokat újra játszhatják a gyerekek – különösen vonatkozik ez a gyűjteményes feladatokra. (Az újgenerációs tankönyvek elérhetők online az OFI tankönyvkatalógusában – http://tankonyvkatalogus.hu/ – és az Okosportálon https://portal.nkp.hu/)
A tankönyv kísérői a tanmenetek. Az egyik változatban a tankönyv felépítésének megfelelő, optimális felhasználást mutatunk be – mégis érvényesítve a tanári választás lehetőségeit. A másik változat (rugalmas) mintát mutat egy másféle tematikus anyagcsoportosításra. A tanmenetek akkor is használhatók, ha a pedagógus tankönyvünket tananyag- és ötletforrásként kezeli. A tanmenetet a pedagógus saját elképzelései szerint módosíthatja, tanulócsoportra igazíthatja.
Részletes tanári kézikönyv készül a hetedikes és nyolcadikos Etika tankönyvhöz, melyben módszertani útmutatót és kiegészítő forrásokat kínálunk.
A kézikönyv és a tanmenetek megtalálhatók a tankönyvkatalógusban a kiadványok mellett.

Erkölcstan a médiában

Közzétéve 2015-11-05 Szerző: Fenyődi Andrea

Válasz

2013, az erkölcstan bevezetése óta összegyűjtött sajtóanyagok tekinthetők itt meg, amelyek alapján valamennyire felmérhető, milyen aggodalmak, kétségek, előzetes ítéletek, feltételezések keletkeznek és jelennek azóta is a tantárggyal kapcsolatban.

Táblázat

Megszűnik a Nemzedékek Tudása és az Apáczai Kiadó

Közzétéve 2014-09-17 Szerző: Fenyődi Andrea

Válasz

2014. október elsejétől megszűnik a Nemzedékek Tudása és az Apáczai Kiadó. A továbbiakban az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet foglalkozik a tankönyvfejlesztéssel. Köszönjük, hogy néhány évig az Apáczai Kiadónál dolgozhattunk, és részt vehettünk abban a kitartó munkában, amelyben szerzők, szerkesztők, grafikusok, tördelők és a többiek együttműködve hozták létre az oly sok tanító által használt taneszközöket. Az igazgató, Esztergályos Jenő tanár úr az utolsó pillanatig vitte előre az új, átdolgozott tankönyvek készítését.

Köszönjük a szakreferenseknek és a kiadóknak, hogy lehetőséget biztosítottak nekünk, szerzőknek a talán legfontosabbra: a tankönyvvel dolgozó tanítókkal való személyes találkozásra!

Beszámoló az első éves tapasztalatokról

Közzétéve 2014-04-16 Szerző: Fenyődi Andrea

Válasz

Kedves Kollégák!

Lassan vége az első tanévnek, amelyben erkölcstant tanítunk. Mint a kerettanterv egyik készítője és az egyik első osztályos tankönyv társszerzője nagy izgalommal vártam, mennyire válik be a tantárgy, milyenek a tanárok, tanítók, gyerekek tapasztalatai. Azt gondolom, hogy minden előzetes rossz érzés, esetleg gyanakvás vagy félelem ellenére a tantárgy új szakmai lehetőségeket kínál a tanításban: aki ebben jól érzi magát, itt lehetőséget kap arra, hogy a gyerekekre figyeljen, az ő érdeklődésüknek megfelelően alakítsa a tartalmat, rácsodálkozhat a gyerekek megnyilatkozásaira, érvelésére, véleményére, gondolkodásmódjuk érdekességeire. Én azokat a pillanatokat tartom legizgalmasabbnak, amikor megérzem azt, hogy a gyerekek elgondolkodnak egy dolgon, egy dilemmába ütköznek, és saját maguk – az én moderálásommal, de arra sincs mindig szükség – kezdik megvitatni a kérdést. Nem érzem a teljesítés kényszerét, azt, hogy adott az az ismeretanyag, amelyet „el kell végezni”, minden óra más és más. Sokkal több odafigyelésre és rögtönzésre van szükség részemről, ugyanakkor fejben kell tartanom, milyen témakörön belül vagyunk.

Sajnos személyesen viszonylag kevés visszajelzést tudtam szerezni akár a tantárgyról, akár a tankönyvek – köztük a sajátunk – beválásáról. Beszélgettem olyan kollégákkal, akik a tankönyveket szabadon használják, kellő kritikával kezelve, illetve tanítványaik tudásához, érdeklődéséhez igazítva. Első osztályban a tankönyvhasználat nehézkes is lehet, főleg, ha szerencsés esetben körbe tudunk ülni. A könyv elsősorban szerintem a képanyag miatt hasznos. Nagyon jók lennének az előkészített, előrajzolt munkáltató, színezős feladatok, de mivel nincs munkatankönyv, inkább csak lapokra rajzolunk. A tananyagfejlesztés során el tudnám képzelni, hogy eszközcsomagokat készítsenek a tanároknak: feladatgyűjteményekkel, képanyaggal, szöveganyaggal.

Szeretnék beszámolni arról az értékelő megbeszélésről, amelyet a Sapientia főiskolán képzett erkölcstantanárok számára rendeztek. A kollégák első éves tapasztalataikról számoltak be.

Az általános fogadtatása tantárgynak jó volt. Néhány helyen a szülőknek az elején ellenérzései voltak („ne mások mondják meg a gyerekemnek, mi a jó, mi a rossz”), de a gyerekek pozitív beszámolói a tanórákról el tudják ezt oszlatni. Van olyan iskola, ahol szorosabb az együttműködés a szülővel, itt az erkölcstanóra témáiról, a gyerekek gondolatairól más fórumon is értesülhetnek a szülők. Felső tagozaton a házi feladat vagy gyűjtőmunka elkészítésébe be lehet vonni a családot (például ki mit gondol egy bizonyos kérdésről – ez közvetve a családi kommunikációt is színezi).

A hittan – erkölcstan közötti választás problémája is előkerült: mivel az erkölcstan a személyiségfejlesztést és a közösségfejlesztést állítja előtérbe, nem szerencsés az osztályok kettészakítása. A szülők egy része hittanra is járatná a gyermekét, de az továbbra is jobb lenne fakultatívan, délután.

A gyerekek az itteni tapasztalatok szerint kedvelik a tantárgyat, és általános tapasztalat, hogy szeretnek magukról beszélni. Amikor rájönnek, hogy itt „nincs rossz válasz”, szívesebben nyilvánulnak meg. Hosszabb idő alatt a visszahúzódóbbak is meg tudnak nyílni. A csoportos munkaformában elvégzett feladatok erősíthetik a közösségbe nehezebben illeszkedő gyerekek helyzetét. A közös beszélgetéseknek az is a haszna, hogy ha nem csak a pedagógus mondja el a véleményét, hanem a kortársak részéről is hasonló megnyilvánulások hangzanak el, akkor jobban elgondolkodnak a másik véleményén.

Több kolléga említette, hogy a témaválasztást a gyerekek is befolyásolják. Akár úgy, hogy ők jelzik, milyen konkrét kérdésekről szeretnének beszélgetni, hozhatnak „aktuális” témát, akár közvetetten: az előzetes bemutatkozás alapján a pedagógus felmérheti az érdeklődést, vagy az írásos feladatokból választ ki általa fontosnak tartott felmerülő témát.

Módszerek tekintetében változatos képet villantottak fel a kollégák. Központi helyen a beszélgetés áll, amelyet a pedagógus moderál. Itt az elején lefektethetők alapszabályok („nem vágunk egymás szavába”, „köztünk marad”), írásos feladatok lehetnek otthonra, gondolattérképet készítenek egy témáról és arról beszámolnak (ez osztályozható is, ha jegyet kell szerezni). Szövegeket, filmeket használnak többen gondolatébresztőnek, helyzetek bemutatására. A hosszú filmek mellett a reklámspotok, klipek is tartalmazhatnak gondolkodtató képsorokat. Ha előre megkérdezzük, mi a gyerekek kedvenc filmje, története, meséje, a tanár fel tud készülni belőle, mi emelhető ki az erkölcstan céljára. Lehet előzetes gyűjtőmunkát adni, amit a következő témához használunk fel.

Az értékelés módja a pedagógiai programban van lefektetve, így több iskolában elég a szöveges értékelés (kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt). Az értékelés alapja sosem a vélemény, hanem inkább az aktivitás, lehet egyéni feladatot, vagy csoportos munkát, projektmunkát is értékelni.

A feljesztési célok megvalósulása egy következő kérdés lesz, hiszen nehéz felmérni, milyen területen és mennyit fejlődtek a gyerekek. A tudatosabb véleményformálás, a projekt-jellegű munkák tervezése, elkészítése, a csoportos együttműködés, a szóbeli fogalmazási képesség, az előadásban való gyakorlat, az egymásra való odafigyelés, a vitakultúra, szabályok alkotása és betartása területein számoltak be a kollégák pozitív változásokról.

Arra kérdésre, mi segítené még a munkájukat az erkölcstan tanításában, a kollégák a következőket sorolták fel: társadalomismeret, médiaismeret, játékpedagógia, drámapedagógia, gazdasági ismeretek – pénz használata, kommunikációs technikák, művészeti ismeretek, a képi világban jártasság és szakmai fórumok, tapasztalatcsere.

Fenyődi Andrea