Az Erkölcstan 8 kísérleti tankönyv ismertetése

A tankönyv megtekinthető a Nemzeti Köznevelési Portálon.

A tankönyv sajátosságai

A tankönyv négy nagy fejezetből áll, amelyek a kerettanterv második három témakörének felelnek meg, a negyedik fejezet leckéi pedig a négy- vagy nyolcéves erkölcstan-, és egyben az általános iskolai tanulmányok lezárását segítik. A negyedik és ötödik kerettantervi témakör sorrendje megfordul, ennek oka pedig a pályaválasztás előkészítése azzal, hogy iskolaév elején kerüljön sor a jövőbeli tervek megbeszélésére.

A tartalom törzsanyagát a négyoldalas – illetve a 4. fejezetben kétoldalas – leckék adják. Az olvasmányok beépülnek a leckékbe. Összesen 28 lecke van. Ezek közül az első ismétlő, az utolsó négy pedig összefoglaló jellegű. Mindegyik fejezet egy három oldalas projekt-blokkal zárul (2 vagy 3 projekttéma). Ebben egy vagy két téma a törzsanyagot bontja ki, a harmadik – amelyek egymásra épülnek – egy elképzelt közösség kitalálása folyamán készteti a tanulókat a tananyag értelmezésére. Ez a projekt négy részletben található a könyvben: a kétoldalas Bevezető után jelenik meg a projektindító elem.

A leckék négyoldalas felépítése mindig az alábbi szerkezetet tartalmazza:

  1. oldal – Ráhangolás: három feladategység, mindegyik ráhangoló funkcióval, a lecke témájának fókuszpontjaihoz illesztve – egy mottó és a hozzá kapcsolódó kérdések (beszélgetés), és két tevékenykedtető vagy vitára, megbeszélésre hívó feladat. (Ezek közül érdemes választani ráhangolónak, a kimaradtakat az óra későbbi szakaszába, levezetésnek, önálló feladatnak lehet adni.)
  2. oldal – Témaösszegzés: főszöveg a téma tömör összegzésével, a kulcsfogalmak kiemelésével és magyarázatával. A fogalmak nem elsősorban számonkérendő tudáselemek, sokkal inkább az a törzsszöveg célja, hogy a további beszélgetés, értelmezés alapjait vesse meg. A szöveget egy rendszerező vagy további értelmezést kérő feladat követi.
  3. oldal – Olvasmány és Párbeszéd: a rövid vendégszöveg(ek) a téma más aspektusát is bemutatják, az utolsó feladat pedig mindig a témára vonatkozó vitát kezdeményez párbeszéd vagy kérdések segítségével.
  4. oldal – Kreatív feladat, összefoglalás, kutatás: egy képes, dramatikus vagy játékos feladat után az oldalon található a záró rovat, amely egyéni és gyűjtőmunkákra ad lehetőséget. Részei: Összegző kérdések, Nézz utána, Ajánlók. Az ajánló rovatban is adunk meg feladatokat. A Kihívás-sal jelölt feladatok összetettebb, nehezebb feladatok.

A negyedik fejezet kétoldalas leckéi másképpen tagolódnak: mottó és kérdések, majd feladatok. Nincs záró rovat.

A tankönyvi tartalom túltervezett – ezért értelemszerűen nem kell végigvenni minden feladatot, hanem a rugalmasságot és a tanári választás szabadságát igyekszik biztosítani. Mind a különböző fókuszú altémák, mind a módszertani változatosság azt a célt szolgálja, hogy a pedagógus a tanulócsoporthoz választhasson feladatot. Ezen kívül nyilvánvalóan a környezeti feltételek is befolyásolják a feladatválasztást (csoportlétszám, IKT-lehetőségek, stb). Az órák olyan módon is tervezhetők, hogy például egyik anyagrész feldolgozása elsősorban beszélgetéssel, a következő inkább szöveg (főszöveg, olvasmány) alapján, azután pedig dramatikus vagy kreatív módon valósul meg. A cél az lehet, hogy mindegyik munkatípust kipróbálják a csoportok.

A projekt feldolgozása szabadon választható, akár a fejezetenként különböző, akár az összefüggő feladatsort dolgozzák fel, és sok projekt / gyűjtőmunka-típusú feladat szerepel a Nézz utána rovatban is. Természetesen ezek ki is hagyhatók. Amennyiben a következetes projektmunka mellett dönt a csoport és a pedagógus, akkor a bevezető szakaszban több időt kell szánni a csoportok kialakítására, munkamegosztásra, tervezésre. Ez megtérül akkor, amikor már gyakorlottá válnak, összeszoknak a csoportok. Az utolsó lecke célja ennek a következetes – a tankönyv által erősen ajánlott – munkafolyamatnak a lezárása.

8. évfolyam Erkölcstan tanmenetek

Kérdéseket a tankönyvvel kapcsolatban feltehetnek: kapcsolat@erkolcstant-tanitok.hu vagy alább a bejegyzés fórumán.

Az átdolgozott Erkölcstan 5 bemutatása

A tankönyv megtekinthető a Nemzeti Köznevelési Portálon.

Erkölcstan 5. újgenerációs tankönyv

A tankönyv terjedelme nem változott, maradt 144 oldal.

A tankönyv minden korábbi elemét megmaradt – a főszöveg kivételével -, de több közülük más helyen és más hangsúllyal szerepel. Egy új rovat jelenik meg: az egész éven át tartó közös meseírás (projektfeladat).

A Bevezető hosszabb lett két oldallal –  egyrészt a felső tagozat kezdetére hangolódást, csoportszervezési feladatokat, a tankönyv rövid bemutatását, másrészt a közös meseírás indítását tartalmazza.

A leckék száma ugyanannyi (23), mint volt, de a tematikát jobban igazodik a kerettantervhez. A fejezetek a kerettanterv első három nagy témájának sorrendjét követik (Egészséges élet – Személyes kapcsolatok – Közösségeim).

A leckék kétoldalasak, mindig a páros oldalon kezdődnek. Ez az áttekinthetőség segítette a tanárok munkáját.

A leckék feladatai egy – vizuálisan nem jelölt – struktúrában helyezkednek el: ráhangoló szakasz – témafeldolgozás – összegzés, reflexió. Remélhetőleg ez koherensebbé teszi a leckéket.

A leckéken belül a legnagyobb változás a főszövegeket érintette, mivel megszűnt a főszöveg mint rovat. Mivel a tankönyv és a kerettanterv alapvetően a gyerekeket aktivizáló, bevonó szemléletének kevésbé feleltek meg ezek a szövegek (sokszor előre közölték az ítéleteket, amelyet a gyerekek is megfogalmazhattak volna, vagy általános megfogalmazások, kérdések szerepeltek – ezek viszont inkább ráhangoló funkciót töltenek be), viszont sok helyet vettek el feladatoktól, képektől, ezért a szövegek leglényegesebb elemei egy-egy feladat bevezetőjébe kerültek.

Rendkívül sok probléma van-volt az internetes ajánlásokkal, vagy technikai jellegű – megszűnt a link, nem elérhető, nehéz leolvasni –, vagy tartalmi (például “időközben” a honlap tartalma, szerkesztési elvei megváltoztak). Ezért az ajánló mint rovat megszűnt, de internetes kutató feladat több helyen van.

A korábbi tankönyvhöz hasonlóan megmaradtak az olvasmányok két változással: nem a 23 lecke után találhatók, hanem mindegyik nagy fejezet második felében, így eloszlanak a könyvben, a fejezetek jobban egységbe kerülnek. Mivel az olvasmány előtt bevezető szöveg utána pedig több feldolgozó feladat található, így minden olvasmány önállóan is feldolgozható egység lett. Az olvasmányok között sok új van – rövidebbek, remélhetőleg gyermekközelibbek lettek. Az olvasmányokat a leckében a korábbiakhoz hasonlóan piktogram jelzi, de oldalszámmal.

A felhasznált irodalom sok kortárs gyermekverssel bővült, ezek leggyakrabban ráhangoló szerepet töltenek be.

A kísérleti tankönyv Gyűjtemények rovata jelentősen ki lett bővítve. Amíg az mindössze 4 leckéhez kínált dramatikus játékot, jelenleg háromféle feladat szerepel a Gyűjteményekben – Játékok, Dramatikus feldolgozás, Kreatív feladatok. Szinte mindegyik leckéhez kapcsolódik 1-2, tehát egyenletesebb az eloszlásuk. Ezek szabadon választható feladatok, a leckében színes piktogram jelzi azt, hogy a témához tartozik kiegészítő feladat, és hogy melyik oldalon található.

Ez a vizuális jel a leckének azon részében van, ahová tartalmilag befűzhető az anyag. Ez azt jelenti, hogy a pedagógus dönthet, melyik elágazáson halad tovább: a lecke – önmagában koherens – felépítését követi, vagy kitér az olvasmányra, ha inkább szöveggel akar dolgozni, vagy például egy dramatikus feladatot választ. Így differenciáltabban alkalmazkodhat a tanulócsoporthoz. A feladatok egy része otthonra is adható, ezeknek gyakran az értékelésben lehet szerepe.

A kísérleti tankönyv leckéinek a szervező elemei a színek és a munkaformát jelző piktogramok voltak, ez érvényét vesztette. Most a feladatok számozottak, és az elágazásokat, kiegészítéseket jelzik a piktogramok. A tankönyv szervező színei megmaradtak, de egységesebbek lettek. (Pl. a feladatszám, táblázatok, alcímek színe.)

A nagy fejezetek végi Összefoglalás helyére egy-egy oldal reflektív feladatsor került, amely segítségével a tanulók saját viszonyulásaikat gondolhatják újra más módon.

Teljesen új elem az egész éven át tartó mese-projektA mi mesénk. Ez kilenc helyen jelenik meg a tankönyvben, vizuálisan elkülönítve. Mindegyik rész tovább építi a mesét, amit a gyerekek csoportban kidolgoznak, rögzítenek. A mesébe rejtve megjelennek az erkölcstan témái: család, célok, jellem, tanulás, kitartás, döntés, összetartozás, otthon, értékek. A közös munka az együttműködés fejlesztését is szolgálja. Év végére egy illusztrált alkotás születhet, ha úgy dönt az osztály, belevágnak.

A korábbi tankönyv képei elsősorban illusztrációk voltak. Most többségében úgy jelennek meg a képek – grafikus által rajzolt képek, képregények és fotók –, hogy gondolatokat, beszélgetést indítsanak el, és mindig feladat is kapcsolódik hozzájuk. Egy oldalon gyermekrajzok is láthatók. Sok esetben a tanulók hozhatnak létre vizuális alkotásokat.

5. évfolyam Erkölcstan tanmenetek

Kérdéseket a tankönyvvel kapcsolatban feltehetnek: kapcsolat@erkolcstant-tanitok.hu vagy alább a bejegyzés fórumán

Az én világom 4. bemutatása

Kedves Kollégák!

Hamarosan megjelenik Az én világom 4 erkölcstankönyv. Reméljük, a kezdődő tanévben sikerrel használják majd a tankönyvcsalád utolsó kötetét.

A tankönyv felépítésében és koncepciójában is követi az előző három könyvet. A 3-4. évfolyampár kerettantervi tananyagából, a második osztályos könyvhöz hasonlóan a második három témakört dolgozzuk itt fel: Én és tágabb közösségeim, Én és a környezetem, Én és mindenség. Ezt a szerkezeti bontást az indokolja, hogy így egy témakörre több idő, nagyobb óraszám jut, jobban el lehet mélyülni a tananyagban és a különböző képességek gyakorlásában. A kerettanterv egy-egy altémája sem csak egy órát kaphat, hanem lehetőség van a téma reflexiójára is a következő órán. (Ha egy nagy témakörre 32/6 óra, azaz 5 óra jutna, mindegyik nagy témát csak felületesen érinthetnénk.)

A három nagy fejezeten belül 22 lecke található. A könyv 72 oldalas (ezzel a másodikos könyre hasonlít, amelyben egy-egy lecke 2-4 oldalas is lehetett, míg az 1. és a 3. tankönyvben kétoldalasak a leckék.)

  1. fejezet: Közös életünk – Újra együtt, Család, Anyanyelv, Nyelvi sokszínűség, A nyelv ereje, Összetartozás, Nemzet, állam, Közösségi ünnepek, Jeles napok, Szokások, Öltözködés, Távoli kultúrák, Elfogadás
  1. fejezet: A világ körülöttünk – Tárgyaink, A tárgyak sorsa, Lakóhelyünk, Világörökség, Felelősség
  1. fejezet: Valóság és képzelet – Fantázia, Megismerés, Igazság, Kezdet és vég

A tankönyv felépítése, módszertani eszköztára hasonló az eddigiekhez. Továbbra is sok játékot ajánlunk, verseket, meséket, történeteket olvashatunk. Az eddigi könyveknél megismert grafikák – Eszes Hajnal munkái – részben színesítik, illusztrálják a könyvet, de az esetek nagy részében a képekhez, fotókhoz feladat is kapcsolódik. A fejezetválasztó rajzokat az Igazgyöngy Alapítványi Iskola tanulói készítették, így ezek is a tehetség és gyermeki kifejezőerő példái, ugyanakkor fejezetindító vagy összefoglaló beszélgetést inspirálhatnak.

Továbbra is a gyermeki tapasztalatokra alapozunk, de ebben a tankönyvben jelenik meg a legnagyobb hangsúllyal az ismeretterjesztés. Ez elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a gyermek az ítéletalkotásába több információt építsen be, törekedjen az alaposabb megismerésre, illetve szélesítse a látókörét. (Tehát nem számonkérendő tananyag.)

A témákból fakadóan egyszerre jelenik meg a magyar kultúra mélyebb ismerete és a különböző kultúrák megismerése.

Az életkor előrehaladtával hangsúlyosabbá válik a vita, illetve a különböző nézőpontok megismerése. Az ítéletalkotást egyre inkább sokoldalú érveléssel támaszthatják alá a gyerekek. A tanító részéről itt még inkább a moderátori szerep felvállalása szükséges. A viszonylagosság, egyedi megítélések felismerése nem biztos, hogy könnyű feladat, mivel ebből következhet, hogy nincs mindenben egyértelmű igazság, tehát a konszenzusra törekvés lesz fontos.

Ahogy már a másodikos, harmadikos könyben is felvetettünk “nehezebb” témákat, itt is megpróbálunk ezekről beszélni. A szegénység, a kiközösítés, előítélet, felelősségvállalás, a virtuális világ veszélyei mellett a halál témája az, amire talán jobban készülni kell a tanítónak, és szükség szerint bővítve vagy más módon feldolgozni.

Új vagy továbbfejlesztett elemek, illetve változások a tankönyvben:

  • Panka és Peti már nem szerepel a könyvben
  • igen sok helyen találhatók projektfeladatok, kutatómunka, amelyek elvégzésekor a közös munkát megtapasztalhatják és értékelhetik a gyerekek,
  • többször találunk vitára vagy fogalom értelmezésére késztető állításokat,
  • néhány feladatban azt javasoljuk, hogy gondolja végig a tanuló, egyetért-e az állítással, de nem kell beszámolni róla másoknak – egyéni gondolkodás
  • a nyelvről szóló részeknél újra előkerül az erőszakmentes kommunikáció – vissza is lehet nyúlni a harmadikban tanultakhoz
  • Tudod-e? vagy Olvasd el! címmel szerepel az információs rovat
  • Projektleckék: ezek a leckék másfajta feldolgozást igényelnek, nagyobb mértékben vesznek részt a tanulók az anyag összeállításában. A lecke az alapfeladatokat – pl. szereplők kitalálása, egy szituáció felvázolása – adja meg, majd a gyerekek csoportokban találják ki, írják meg, játsszák el a feladatokat, majd tanítói segítséggel megbeszélik. Ilyenek az Összetartozás, Elfogadás, Felelősség, Igazság c. leckék. Itt ugyanazokkal a szereplőkkel lehet dolgozni, tehát a feladatok átívelnek a tanéven. (Természetesen a tanító másképpen is dolgozhat, erre a kézikönyv fog javaslatot tenni.)
  • A tankönyv utolsó előtti oldalán szerepel az irodalomlista és az egyes feladatok megoldásai.

A tanítás koncepciójának továbbra is a rugalmasság, tanulókhoz való alkalmazkodás az egyik alapja. Tankönyvünk tehát széles feladatsort kínál egy-egy kerettantervi résztéma feldolgozásához, amelyből a tanító és a gyerekek választják ki a számukra legérdekesebbet. Mivel a tankönyvben leckéinek száma kevesebb, mint az éves óraszám, a tanító dönthet arról, melyik témát hány órában dolgozza fel. (Például, ha más tanórákon foglalkoztak a témával, akkor csak az attól eltérő anyagot érdemes használni, illetve több idő marad a dramatikus és a projektfeldolgozásra) A tankönyveket a szerzők általában túltervezik a választási lehetőségek érdekében, valamint azért, hogy a módszertani paletta szélesebb legyen. Ezért semmi probléma nincs azzal, hogy például egyik órán egy tankönyvi leckéből szövegfeldolgozással közelítjük meg a témát, a következő leckéből pedig inkább a dramatizálás vagy a kutatómunka révén fejlesztjük a gyerekeket.

Tankönyvünk a módszertani eszközök és tevékenységek széles palettáját alkalmazza – elsősorban a tanító munkáját segítendő, hogy az adott tanítási helyzetben a véleménye szerint legalkalmasabb, a csoportnak leginkább megfelelő módszert válassza. Ezek: ráhangoló játékok, versek, esetelemzések – irodalmi szemelvények, képregények vagy valós tapasztalatok feldolgozása megbeszéléssel, egyéni véleményalkotás írásban vagy képi kiegészítőkkel, véleményalkotás és -egyeztetés beszélgetés és vita segítségével, asszociációs feladatok – képek, versek alapján – a nem tudatos és affektív tényezők, valamint személyes tapasztalatok előhívására, dramatizálás, szituációs játékok, alkotómunka, ismeretszerzés, kutatás, projektmunka, kommunikációs technikák megismerése. A projektmunkák egy része iskolán kívüli tevékenységhez kapcsolódik.

A leckék felépítése és a grafikai szervezők ugyanazok, mint korábban: rózsaszín feladatszám jelöli a témára hangoló feladatokat, zöld a szövegfeldolgozást, sárga a témafeldolgozó egyéb feladatokat és lila a kreatív szakaszt. A piktogram a tevékenységfajtát jelöli, bár van olyan feladat, amihez többféle tevékenység tartozik, itt a legfontosabbat jelöli a piktogram.

A teljes irodalmi szövegek nem a tankönyvben, hanem a tanítói kézikönyvben szerepelnek.  A tankönyvcsalád kézikönyvei már nem jelennek meg sajnos nyomtatott formában, hanem online lesznek elérhetők a Nemzeti Köznevelési Portálon. A kézikönyv és a tankönyv tartalmával kapcsolatban személyes segítséget is nyújtunk ezen a honlapon, ha a kapcsolat@erkolcstant-tanitok.hu címre írnak.

Tankönyvünk sok lehetőséget kínál olyan tevékenységekre, amelyek az értékelés alapjául szolgálhatnak. Az órai feladatokban való részvétel mellett a projektfeladatok, alkotó feladatok elvégzése, a gondolkodtató kérdésekre adott egyéni válaszok megfogalmazása, a beszélgetésekben vagy reflexiókban történő megnyilvánulások árnyaltságának értékelése mellett a felvázolt esetek többszempontú elemzése, empátiás megnyilvánulások, az önreflexióban, vitakultúrában, kommunikációban, önfegyelemben, együttműködésben végbemenő fejlődés – mivel a tevékenységek erre lehetőséget teremtenek – is értékelhető.

A tankönyvválasztást és a negyedikes könyv megismerését segítendő ezen a linken rövid betekintés nyerhető a könyvbe. A harmadikos könyvből minta pedig itt található.

Tanmenet Az én világom 4. tankönyvhöz

Tanítói segédanyag