Felső tagozatos erkölcstan tankönyvek tanmenetei

Megjelentek a Nemzeti Köznevelési Portálon és az OFI tankönyvkatalógusában a felső tagozatos Erkölcstan tankönyvekhez készült tanmenetek.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet minden tankönyvhöz kétféle tanmenetet készített: egy ún. teljes (normál) és egy rugalmas változatot.

Mindkettő célja, hogy az adott tankönyvi tartalmat illessze a kerettanterv témaköreihez, valamint hogy a pedagógus éves tervezési munkáját segítse, mind az órakeret felhasználása, mind a tananyagtartalom elosztásának tekintetében.

Ezek a tanmenetek tehát alapvetően a tankönyv alkalmazását segítik, így itt a tankönyvi tartalom jelenik meg. Ezek természetesen szabadon cserélhetők bármilyen, a pedagógus által megfelelőbbnek ítélt anyagra.

A tanmenetek szerkeszthető dokumentumként jelennek meg, tehát miután a tanár  megismerkedett a tankönyvvel, értelmezte annak lehetőségeit, adaptálhatja a tanmenetet saját csoportjaira, és készíthet belőle saját új dokumentumot. Az alaptanmenet pedig továbbra is szolgálhat egy összegző, tájékoztató anyagként az esetleges módosításokhoz.

A teljes változat nagymértékben a tankönyvre épül. Ez azt jelenti, hogy annak szerkezetét követi, a lehető leginkább az ott található tartalmakat építi be. Ugyanakkor – mivel általában “túltervezettek” a tankönyvek –, a tanmeneten belül is megjelenik a választási lehetőség. Ebben a változatban minden tananyagtartalom valahol ajánlásra kerül, csak választani lehet belőlük. Így, mikor saját helyi tanmeneteiket készítik a tanárok, érdemes kiválasztani, amelyiket a legalkalmasabbnak tartják.

A rugalmas változat kevesebb tananyagot határoz meg, így nagyobb tanári szabadsággal tervezhető a tanév, több idő szánható a képességfejlesztésre. A tanmenet kevésbé követi a könyvet, sokkal inkább a kerettantervet. Ez azt jelenti, hogy a könyv és a kerettanterv által meghatározott kulcstémákhoz javasol tankönyvi feladatokat: azaz nem szigorú sorrendben veszi a könyvet végig. Természetesen még ez az ajánlás is sok: ehhez is választható más anyag, illetve a feladatok közül szelektálni kell az osztálynak legmegfelelőbb módon.

Melyiket kinek ajánljuk?
– a teljes változatot annak a tanárnak, aki alapvetően a tankönyvből szeretne tanítani (és a tanulóknak is van könyve)
– a rugalmast annak a tanárnak, aki nem szeretne a tankönyv szerint haladni, inkább a kerettantervre támaszkodik (a konkrét feladatok kihúzásával önállóan is működik a tematika) / ahol nincs tanulói példány, de a tankönyv tanári segédletként hasznos lehet / ahol a tankönyvi tartalom túl sok a csoportnak.

Mindenképpen javasoljuk a bevezető elolvasását, ami (tömören) ismerteti a könyvet – felépítését, szerkezetét – és a tanmenetet is.

Az Erkölcstan 5. és 6. újgenerációs tankönyvekhez elkészült a tanári segédkönyv,  megtalálható a tankönyvkatalógusban a tankönyvek mellett.

5. évfolyam Erkölcstan újgenerációs tankönyv tanmenetek

6. évfolyam Erkölcstan kísérleti tankönyv tanmenetek teljes és rugalmas változat

6. évfolyam Erkölcstan újgenerációs tankönyv tanmenetek

7. évfolyam Erkölcstan kísérleti tankönyv tanmenetek: teljes és rugalmas változat

7. évfolyam Erkölcstan újgenerációs tankönyv tanmenetek

8. évfolyam Erkölcstan tanmenetek

Az Erkölcstan 8 kísérleti tankönyv ismertetése

A tankönyv megtekinthető a Nemzeti Köznevelési Portálon.

A tankönyv sajátosságai

A tankönyv négy nagy fejezetből áll, amelyek a kerettanterv második három témakörének felelnek meg, a negyedik fejezet leckéi pedig a négy- vagy nyolcéves erkölcstan-, és egyben az általános iskolai tanulmányok lezárását segítik. A negyedik és ötödik kerettantervi témakör sorrendje megfordul, ennek oka pedig a pályaválasztás előkészítése azzal, hogy iskolaév elején kerüljön sor a jövőbeli tervek megbeszélésére.

A tartalom törzsanyagát a négyoldalas – illetve a 4. fejezetben kétoldalas – leckék adják. Az olvasmányok beépülnek a leckékbe. Összesen 28 lecke van. Ezek közül az első ismétlő, az utolsó négy pedig összefoglaló jellegű. Mindegyik fejezet egy három oldalas projekt-blokkal zárul (2 vagy 3 projekttéma). Ebben egy vagy két téma a törzsanyagot bontja ki, a harmadik – amelyek egymásra épülnek – egy elképzelt közösség kitalálása folyamán készteti a tanulókat a tananyag értelmezésére. Ez a projekt négy részletben található a könyvben: a kétoldalas Bevezető után jelenik meg a projektindító elem.

A leckék négyoldalas felépítése mindig az alábbi szerkezetet tartalmazza:

  1. oldal – Ráhangolás: három feladategység, mindegyik ráhangoló funkcióval, a lecke témájának fókuszpontjaihoz illesztve – egy mottó és a hozzá kapcsolódó kérdések (beszélgetés), és két tevékenykedtető vagy vitára, megbeszélésre hívó feladat. (Ezek közül érdemes választani ráhangolónak, a kimaradtakat az óra későbbi szakaszába, levezetésnek, önálló feladatnak lehet adni.)
  2. oldal – Témaösszegzés: főszöveg a téma tömör összegzésével, a kulcsfogalmak kiemelésével és magyarázatával. A fogalmak nem elsősorban számonkérendő tudáselemek, sokkal inkább az a törzsszöveg célja, hogy a további beszélgetés, értelmezés alapjait vesse meg. A szöveget egy rendszerező vagy további értelmezést kérő feladat követi.
  3. oldal – Olvasmány és Párbeszéd: a rövid vendégszöveg(ek) a téma más aspektusát is bemutatják, az utolsó feladat pedig mindig a témára vonatkozó vitát kezdeményez párbeszéd vagy kérdések segítségével.
  4. oldal – Kreatív feladat, összefoglalás, kutatás: egy képes, dramatikus vagy játékos feladat után az oldalon található a záró rovat, amely egyéni és gyűjtőmunkákra ad lehetőséget. Részei: Összegző kérdések, Nézz utána, Ajánlók. Az ajánló rovatban is adunk meg feladatokat. A Kihívás-sal jelölt feladatok összetettebb, nehezebb feladatok.

A negyedik fejezet kétoldalas leckéi másképpen tagolódnak: mottó és kérdések, majd feladatok. Nincs záró rovat.

A tankönyvi tartalom túltervezett – ezért értelemszerűen nem kell végigvenni minden feladatot, hanem a rugalmasságot és a tanári választás szabadságát igyekszik biztosítani. Mind a különböző fókuszú altémák, mind a módszertani változatosság azt a célt szolgálja, hogy a pedagógus a tanulócsoporthoz választhasson feladatot. Ezen kívül nyilvánvalóan a környezeti feltételek is befolyásolják a feladatválasztást (csoportlétszám, IKT-lehetőségek, stb). Az órák olyan módon is tervezhetők, hogy például egyik anyagrész feldolgozása elsősorban beszélgetéssel, a következő inkább szöveg (főszöveg, olvasmány) alapján, azután pedig dramatikus vagy kreatív módon valósul meg. A cél az lehet, hogy mindegyik munkatípust kipróbálják a csoportok.

A projekt feldolgozása szabadon választható, akár a fejezetenként különböző, akár az összefüggő feladatsort dolgozzák fel, és sok projekt / gyűjtőmunka-típusú feladat szerepel a Nézz utána rovatban is. Természetesen ezek ki is hagyhatók. Amennyiben a következetes projektmunka mellett dönt a csoport és a pedagógus, akkor a bevezető szakaszban több időt kell szánni a csoportok kialakítására, munkamegosztásra, tervezésre. Ez megtérül akkor, amikor már gyakorlottá válnak, összeszoknak a csoportok. Az utolsó lecke célja ennek a következetes – a tankönyv által erősen ajánlott – munkafolyamatnak a lezárása.

8. évfolyam Erkölcstan tanmenetek

Kérdéseket a tankönyvvel kapcsolatban feltehetnek: kapcsolat@erkolcstant-tanitok.hu vagy alább a bejegyzés fórumán.