Tankönyv kategória bejegyzései

Az átdolgozott, újgenerációs Etika 7. tankönyv bemutatása

Közzétéve Szerző:
Válasz

Kedves Kollégák!

2017 szeptemberétől az erkölcstan (hivatalosan már etika) tantárgy két új átdolgozott tankönyve jelenik meg: a hatodik és hetedik osztályos egyszerre.

A hetedikes és a nyolcadikos átdolgozott tankönyv szerkezetében szintén hasonló lesz.

  • A leckék 4-5 oldalasak, és a (rövid) olvasmányok, szövegek beépülnek a leckébe. Sok helyen található információs-fogalomértelmező szöveg vagy szakszöveg. Az olvasmányok általában rövidebbek. Megmaradt a lecke végi összegző-kutató-ajánló rovat. A főszöveg mint rovat megszűnt.
  • A tankönyv a korábbiakhoz hasonlóan tartalmaz Gyűjteményes blokkot, ahová a hosszabb feladatleírások és olvasmányok kerültek, de a Gyűjteménynek kisebb szerepe van, mint korábban, mivel a leckék hosszabbak. Ide került a szépirodalom is. A leckékben mindig feladatban és piktogrammal jelezzük, hová tartozik gyűjteményes anyag.
  • Projektből többféle szerepel: itt minden fejezethez tartozik egy-egy, amelyben kitalált helyzetekkel dolgozhatnak a tanulók, illetve saját “emlékkönyvet” készíthetnek. Ezekből természetesen érdemes választani.
  • A fejezeteket “Visszatekintő” oldalak zárják, amelyek rövid összefoglalási lehetőséget adnak.

A tankönyv és a tanmenetek megtekinthetők az OFI honlapján a tankönyvkatalógusban, a tankönyvek mellett, valamint a Nemzeti Köznevelési Portálon.
A kísérleti tankönyv leckéi továbbra is elérhetők a Nemzeti Köznevelési Portálon, ha abból (is) szeretnének dolgozni.

FONTOS! A tankönyv gazdag feladatválasztékot nyújt, de ebből a pedagógus saját csoportjához vagy aktuális témákhoz illesztve válogathat egy-egy óratervhez. (Akár a tanulók is tehetnek javaslatokat a kedvenc vagy érdekesebb feladatokra, amelyekkel szívesen foglalkoznának.)

Javasoljuk azt is, hogy a négy tankönyvet – különösen  játékok, alkotó feladatok esetében – használjuk minden évfolyamon, azaz egy-egy kimaradt feladatra később – akár következő évben – is visszatérhetünk. Az erkölcstan/etika tanítási alapja éppen a teljes rugalmasság – ahogy a kerettanterv is leszögezi –, mind a tartalom sorrendje, mind a súlyozása helyben dől el. A pedagógus választhatja a szakmai véleménye szerint legalkalmasabb feladatokat. Ugyanakkor a szerkezet, a feladatok sorrendje és kapcsolódásai megmutatják a logikai ívet is. Ám a tantárgyra az is érvényes, hogy bármilyen kérdésről problémáról, dilemmáról beszélgetünk a gyerekekkel, az valamilyen módon köthető a tematikához.

Az átdolgozott, újgenerációs Etika 6. tankönyv bemutatása

Közzétéve Szerző:
Válasz

Kedves Kollégák!

2017 szeptemberétől az erkölcstan (hivatalosan már etika) tantárgy két új átdolgozott tankönyve jelenik meg: a hatodik és hetedik osztályos egyszerre.

A hatodikos formájában és szerkezetében az átdolgozott ötödikes tankönyvvel rokon.

  • A leckék kétoldalasak, 2-3 résztémára térnek ki.
  • Szinte minden leckéhez tartozik kiegészítő olvasmány, amelyet egyrészt
    – jelölünk a leckékben rövid ajánlóval és oldalszámra utalással
    – külön feladatok is kísérnek, így teljes egységként is feldolgozhatók.
  • Az olvasmányblokk minden fejezet végén található.
  • A leckékhez nagyszámú kiegészítő anyagot kínálunk, amely a módszertan színesítésére, alaposabb gyakorlásra (pl. a kommunikációs gyakorlatok), kutató- vagy önálló alkotómunkára ad lehetőséget. Érdemes bátran használni ezeket, akár a leckében lévő anyag “rovására”, hiszen nincs törzs- és kiegészítő anyag, hanem a lecke-olvasmány-gyűjtemény anyagából egyenrangúan válogathatunk. A kiegészítő anyagot piktogram jelzi a leckében (bár egy-két helyen hiányzik, így javasoljuk, hogy a kollégák tanulmányozzák külön is a tankönyv utolsó részét.)
  • Összefoglaló-szintetizáló (tehát amelyek a tanult, megértett dolgokat más szempontból elevenítik fel) feladatsorok egyrészt a
    – projekt: a kerettörténet – időutazás – a Bevezetőben és a fejezetek végén (a leckék      után)
    – “Visszanéző” feladatsorok kétoldalas rajzokkal szintén a leckék után.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a hatodikos (és ötödikes) tankönyvhöz elkészült a tanári kézikönyv, amely az OFI honlapján a tankönyvkatalógusban, a tankönyvek mellett és a Nemzeti Köznevelési Portálon található meg. Ebben részletes leírások, kiegészítő források, további ötletek találhatók minden leckéhez!

A tankönyv és a tanmenetek megtekinthetők az OFI honlapján a tankönyvkatalógusban, a tankönyvek mellett , valamint a Nemzeti Köznevelési Portálon.

A kísérleti tankönyv leckéi továbbra is elérhetők a Nemzeti Köznevelési Portálon, ha abból (is) szeretnének dolgozni.

FONTOS! A tankönyv gazdag feladatválasztékot nyújt, de ebből a pedagógus saját csoportjához vagy aktuális témákhoz illesztve válogathat egy-egy óratervhez. (Akár a tanulók is tehetnek javaslatokat a kedvenc vagy érdekesebb feladatokra, amelyekkel szívesen foglalkoznának.)
Javasoljuk azt is, hogy a négy tankönyvet – különösen  játékok, alkotó feladatok esetében – használjuk minden évfolyamon, azaz egy-egy kimaradt feladatra később – akár következő évben – is visszatérhetünk. Az erkölcstan/etika tanítási alapja éppen a teljes rugalmasság – ahogy a kerettanterv is leszögezi –, mind a tartalom sorrendje, mind a súlyozása helyben dől el. A pedagógus választhatja a szakmai véleménye szerint legalkalmasabb feladatokat. Ugyanakkor a szerkezet, a feladatok sorrendje és kapcsolódásai megmutatják a logikai ívet is. Ám a tantárgyra az is érvényes, hogy bármilyen kérdésről problémáról, dilemmáról beszélgetünk a gyerekekkel, az valamilyen módon köthető a tematikához.

Felső tagozatos etikatankönyvek tanmenetei

Közzétéve Szerző:
Válasz

Megjelentek a Nemzeti Köznevelési Portálon és az OFI tankönyvkatalógusában a felső tagozatos Etika (Erkölcstan) tankönyvekhez készült tanmenetek.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet minden tankönyvhöz kétféle tanmenetet készített: egy ún. teljes (normál) és egy rugalmas változatot.

Mindkettő célja, hogy az adott tankönyvi tartalmat illessze a kerettanterv témaköreihez, valamint hogy a pedagógus éves tervezési munkáját segítse, mind az órakeret felhasználása, mind a tananyagtartalom elosztásának tekintetében.

Ezek a tanmenetek tehát alapvetően a tankönyv alkalmazását segítik, így itt a tankönyvi tartalom jelenik meg. Ezek természetesen szabadon cserélhetők bármilyen, a pedagógus által megfelelőbbnek ítélt anyagra.

A tanmenetek szerkeszthető dokumentumként jelennek meg, tehát miután a tanár  megismerkedett a tankönyvvel, értelmezte annak lehetőségeit, adaptálhatja a tanmenetet saját csoportjaira, és készíthet belőle saját új dokumentumot. Az alaptanmenet pedig továbbra is szolgálhat egy összegző, tájékoztató anyagként az esetleges módosításokhoz.

A teljes változat nagymértékben a tankönyvre épül. Ez azt jelenti, hogy annak szerkezetét követi, a lehető leginkább az ott található tartalmakat építi be. Ugyanakkor – mivel általában “túltervezettek” a tankönyvek –, a tanmeneten belül is megjelenik a választási lehetőség. Ebben a változatban minden tananyagtartalom valahol ajánlásra kerül, csak választani lehet belőlük. Így, mikor saját helyi tanmeneteiket készítik a tanárok, érdemes kiválasztani, amelyiket a legalkalmasabbnak tartják.

A rugalmas változat kevesebb tananyagot határoz meg, így nagyobb tanári szabadsággal tervezhető a tanév, több idő szánható a képességfejlesztésre. A tanmenet kevésbé követi a könyvet, sokkal inkább a kerettantervet. Ez azt jelenti, hogy a könyv és a kerettanterv által meghatározott kulcstémákhoz javasol tankönyvi feladatokat: azaz nem szigorú sorrendben veszi a könyvet végig. Természetesen még ez az ajánlás is sok: ehhez is választható más anyag, illetve a feladatok közül szelektálni kell az osztálynak legmegfelelőbb módon.

Melyiket kinek ajánljuk?
– a teljes változatot annak a tanárnak, aki alapvetően a tankönyvből szeretne tanítani (és a tanulóknak is van könyve)
– a rugalmast annak a tanárnak, aki nem szeretne a tankönyv szerint haladni, inkább a kerettantervre támaszkodik (a konkrét feladatok kihúzásával önállóan is működik a tematika) / ahol nincs tanulói példány, de a tankönyv tanári segédletként hasznos lehet / ahol a tankönyvi tartalom túl sok a csoportnak.

Mindenképpen javasoljuk a bevezető elolvasását, ami (tömören) ismerteti a könyvet – felépítését, szerkezetét – és a tanmenetet is.

Mindegyik újgenerációs tankönyvhöz elkészült a tanári segédkönyv: Etika 5-6 és Etika 7-8

5. évfolyam Etika újgenerációs tankönyv teljes és rugalmas tanmenetek

6. évfolyam Erkölcstan kísérleti tankönyv tanmenetek teljes és rugalmas változat

6. évfolyam Etika újgenerációs tankönyv teljes és rugalmas tanmenetek

7. évfolyam Erkölcstan kísérleti tankönyv tanmenetek: teljes és rugalmas változat

7. évfolyam Etika újgenerációs tankönyv teljes és rugalmas tanmenetek

8. évfolyam Etika újgenerációs tankönyv teljes és rugalmas tanmenetek

Az én világom 4. etikatankönyv tanítói segédanyaga

Közzétéve Szerző:
Válasz

Kedves Kollégák!

Az utolsó pillanatig készültünk arra, hogy az eddig megszokott módon tankönyvünkhöz megírjuk a tanítói kézikönyvet. A tankönyvcsaládot – az Apáczais hagyományokat és pedagógiai szemléletünket követve – úgy terveztük, hogy a tankönyv magától értődő kísérője lesz a kézikönyv is. Például azért, mert a játékok leírása, a hosszabb mesék nem a tankönyv oldalait bővítik, hanem a tanító kezébe kerülnek.

Ennek a most induló tanévnek a kezdetére elkészült a tankönyvünk, de a kézikönyvre nem kaptunk megbízást. Ennek ellenére mindketten úgy gondoljuk, nem tehetjük meg a könyvet használó kollégákkal, hogy ez a fontos segítség ne jusson el hozzájuk, ez számunkra is kellemetlen. Tudjuk, mennyi probléma van két éve a kézikönyvek beszerzésével, pedig mindegyik időben elkészült! Reméljük, hogy legalább azok, akik rábukkannak a honlapunkra, megtalálják az anyagokat, amelyeket itt közzéteszünk.

Mostantól folyamatosan készítjük mindegyik leckéhez a már megszokott – kéziratos, word – formátumban a tanítói kézikönyvet. Kérjük, figyeljék ezt az oldalt, amíg össze nem áll a teljes anyag (akkor majd egyben is megjelenik.)

A tanmenetet az NKP-n keressék, de addig is egy rövidebb változatot itt is közreadunk, hogy tudjanak készülni az évkezdésre.

Fenyődi Andrea, Pénzesné Börzsei Anita szerzők

Tanmenet:
Az én világom 4 tanmenet

Segédlet a tankönyvi leckék szerint

I. fejezet – Közös életünk

1. Újra együtt
2. Család
3. Anyanyelvünk
4. Nyelvi sokszínűség
5. A nyelv ereje
6. Összetartozás
7. Nemzet, állam
8. Közösségi ünnepek
9. Jeles napok
10. Szokások
11. Öltözködés
12. Távoli kultúrák
13. Elfogadás

II. fejezet – A világ körülöttünk

14. Tárgyaink
15. A tárgyak sorsa
16. Lakóhelyünk
17. Világörökség
18. Felelősség

III. fejezet – Valóság és képzelet

19. Fantázia
20. Megismerés
21. Igazság
22. Kezdet és vég

Az Erkölcstan 8 kísérleti tankönyv ismertetése

Közzétéve Szerző:
Válasz

A tankönyv megtekinthető a Nemzeti Köznevelési Portálon.

A tankönyv sajátosságai

A tankönyv négy nagy fejezetből áll, amelyek a kerettanterv második három témakörének felelnek meg, a negyedik fejezet leckéi pedig a négy- vagy nyolcéves erkölcstan-, és egyben az általános iskolai tanulmányok lezárását segítik. A negyedik és ötödik kerettantervi témakör sorrendje megfordul, ennek oka pedig a pályaválasztás előkészítése azzal, hogy iskolaév elején kerüljön sor a jövőbeli tervek megbeszélésére.

A tartalom törzsanyagát a négyoldalas – illetve a 4. fejezetben kétoldalas – leckék adják. Az olvasmányok beépülnek a leckékbe. Összesen 28 lecke van. Ezek közül az első ismétlő, az utolsó négy pedig összefoglaló jellegű. Mindegyik fejezet egy három oldalas projekt-blokkal zárul (2 vagy 3 projekttéma). Ebben egy vagy két téma a törzsanyagot bontja ki, a harmadik – amelyek egymásra épülnek – egy elképzelt közösség kitalálása folyamán készteti a tanulókat a tananyag értelmezésére. Ez a projekt négy részletben található a könyvben: a kétoldalas Bevezető után jelenik meg a projektindító elem.

A leckék négyoldalas felépítése mindig az alábbi szerkezetet tartalmazza:

  1. oldal – Ráhangolás: három feladategység, mindegyik ráhangoló funkcióval, a lecke témájának fókuszpontjaihoz illesztve – egy mottó és a hozzá kapcsolódó kérdések (beszélgetés), és két tevékenykedtető vagy vitára, megbeszélésre hívó feladat. (Ezek közül érdemes választani ráhangolónak, a kimaradtakat az óra későbbi szakaszába, levezetésnek, önálló feladatnak lehet adni.)
  2. oldal – Témaösszegzés: főszöveg a téma tömör összegzésével, a kulcsfogalmak kiemelésével és magyarázatával. A fogalmak nem elsősorban számonkérendő tudáselemek, sokkal inkább az a törzsszöveg célja, hogy a további beszélgetés, értelmezés alapjait vesse meg. A szöveget egy rendszerező vagy további értelmezést kérő feladat követi.
  3. oldal – Olvasmány és Párbeszéd: a rövid vendégszöveg(ek) a téma más aspektusát is bemutatják, az utolsó feladat pedig mindig a témára vonatkozó vitát kezdeményez párbeszéd vagy kérdések segítségével.
  4. oldal – Kreatív feladat, összefoglalás, kutatás: egy képes, dramatikus vagy játékos feladat után az oldalon található a záró rovat, amely egyéni és gyűjtőmunkákra ad lehetőséget. Részei: Összegző kérdések, Nézz utána, Ajánlók. Az ajánló rovatban is adunk meg feladatokat. A Kihívás-sal jelölt feladatok összetettebb, nehezebb feladatok.

A negyedik fejezet kétoldalas leckéi másképpen tagolódnak: mottó és kérdések, majd feladatok. Nincs záró rovat.

A tankönyvi tartalom túltervezett – ezért értelemszerűen nem kell végigvenni minden feladatot, hanem a rugalmasságot és a tanári választás szabadságát igyekszik biztosítani. Mind a különböző fókuszú altémák, mind a módszertani változatosság azt a célt szolgálja, hogy a pedagógus a tanulócsoporthoz választhasson feladatot. Ezen kívül nyilvánvalóan a környezeti feltételek is befolyásolják a feladatválasztást (csoportlétszám, IKT-lehetőségek, stb). Az órák olyan módon is tervezhetők, hogy például egyik anyagrész feldolgozása elsősorban beszélgetéssel, a következő inkább szöveg (főszöveg, olvasmány) alapján, azután pedig dramatikus vagy kreatív módon valósul meg. A cél az lehet, hogy mindegyik munkatípust kipróbálják a csoportok.

A projekt feldolgozása szabadon választható, akár a fejezetenként különböző, akár az összefüggő feladatsort dolgozzák fel, és sok projekt / gyűjtőmunka-típusú feladat szerepel a Nézz utána rovatban is. Természetesen ezek ki is hagyhatók. Amennyiben a következetes projektmunka mellett dönt a csoport és a pedagógus, akkor a bevezető szakaszban több időt kell szánni a csoportok kialakítására, munkamegosztásra, tervezésre. Ez megtérül akkor, amikor már gyakorlottá válnak, összeszoknak a csoportok. Az utolsó lecke célja ennek a következetes – a tankönyv által erősen ajánlott – munkafolyamatnak a lezárása.

8. évfolyam Erkölcstan tanmenetek

Kérdéseket a tankönyvvel kapcsolatban feltehetnek: kapcsolat@erkolcstant-tanitok.hu vagy alább a bejegyzés fórumán.

Az átdolgozott Etika 5 bemutatása

Közzétéve Szerző:
Válasz

A tankönyv megtekinthető a Nemzeti Köznevelési Portálon.

Etika 5. újgenerációs tankönyv

A tankönyv terjedelme nem változott, maradt 144 oldal.

A tankönyv minden korábbi elemét megmaradt – a főszöveg kivételével -, de több közülük más helyen és más hangsúllyal szerepel. Egy új rovat jelenik meg: az egész éven át tartó közös meseírás (projektfeladat).

A Bevezető hosszabb lett két oldallal –  egyrészt a felső tagozat kezdetére hangolódást, csoportszervezési feladatokat, a tankönyv rövid bemutatását, másrészt a közös meseírás indítását tartalmazza.

A leckék száma ugyanannyi (23), mint volt, de a tematikát jobban igazodik a kerettantervhez. A fejezetek a kerettanterv első három nagy témájának sorrendjét követik (Egészséges élet – Személyes kapcsolatok – Közösségeim).

A leckék kétoldalasak, mindig a páros oldalon kezdődnek. Ez az áttekinthetőség segítette a tanárok munkáját.

A leckék feladatai egy – vizuálisan nem jelölt – struktúrában helyezkednek el: ráhangoló szakasz – témafeldolgozás – összegzés, reflexió. Remélhetőleg ez koherensebbé teszi a leckéket.

A leckéken belül a legnagyobb változás a főszövegeket érintette, mivel megszűnt a főszöveg mint rovat. Mivel a tankönyv és a kerettanterv alapvetően a gyerekeket aktivizáló, bevonó szemléletének kevésbé feleltek meg ezek a szövegek (sokszor előre közölték az ítéleteket, amelyet a gyerekek is megfogalmazhattak volna, vagy általános megfogalmazások, kérdések szerepeltek – ezek viszont inkább ráhangoló funkciót töltenek be), viszont sok helyet vettek el feladatoktól, képektől, ezért a szövegek leglényegesebb elemei egy-egy feladat bevezetőjébe kerültek.

Rendkívül sok probléma van-volt az internetes ajánlásokkal, vagy technikai jellegű – megszűnt a link, nem elérhető, nehéz leolvasni –, vagy tartalmi (például “időközben” a honlap tartalma, szerkesztési elvei megváltoztak). Ezért az ajánló mint rovat megszűnt, de internetes kutató feladat több helyen van.

A korábbi tankönyvhöz hasonlóan megmaradtak az olvasmányok két változással: nem a 23 lecke után találhatók, hanem mindegyik nagy fejezet második felében, így eloszlanak a könyvben, a fejezetek jobban egységbe kerülnek. Mivel az olvasmány előtt bevezető szöveg utána pedig több feldolgozó feladat található, így minden olvasmány önállóan is feldolgozható egység lett. Az olvasmányok között sok új van – rövidebbek, remélhetőleg gyermekközelibbek lettek. Az olvasmányokat a leckében a korábbiakhoz hasonlóan piktogram jelzi, de oldalszámmal.

A felhasznált irodalom sok kortárs gyermekverssel bővült, ezek leggyakrabban ráhangoló szerepet töltenek be.

A kísérleti tankönyv Gyűjtemények rovata jelentősen ki lett bővítve. Amíg az mindössze 4 leckéhez kínált dramatikus játékot, jelenleg háromféle feladat szerepel a Gyűjteményekben – Játékok, Dramatikus feldolgozás, Kreatív feladatok. Szinte mindegyik leckéhez kapcsolódik 1-2, tehát egyenletesebb az eloszlásuk. Ezek szabadon választható feladatok, a leckében színes piktogram jelzi azt, hogy a témához tartozik kiegészítő feladat, és hogy melyik oldalon található.

Ez a vizuális jel a leckének azon részében van, ahová tartalmilag befűzhető az anyag. Ez azt jelenti, hogy a pedagógus dönthet, melyik elágazáson halad tovább: a lecke – önmagában koherens – felépítését követi, vagy kitér az olvasmányra, ha inkább szöveggel akar dolgozni, vagy például egy dramatikus feladatot választ. Így differenciáltabban alkalmazkodhat a tanulócsoporthoz. A feladatok egy része otthonra is adható, ezeknek gyakran az értékelésben lehet szerepe.

A kísérleti tankönyv leckéinek a szervező elemei a színek és a munkaformát jelző piktogramok voltak, ez érvényét vesztette. Most a feladatok számozottak, és az elágazásokat, kiegészítéseket jelzik a piktogramok. A tankönyv szervező színei megmaradtak, de egységesebbek lettek. (Pl. a feladatszám, táblázatok, alcímek színe.)

A nagy fejezetek végi Összefoglalás helyére egy-egy oldal reflektív feladatsor került, amely segítségével a tanulók saját viszonyulásaikat gondolhatják újra más módon.

Teljesen új elem az egész éven át tartó mese-projekt – A mi mesénk. Ez kilenc helyen jelenik meg a tankönyvben, vizuálisan elkülönítve. Mindegyik rész tovább építi a mesét, amit a gyerekek csoportban kidolgoznak, rögzítenek. A mesébe rejtve megjelennek az etika témái: család, célok, jellem, tanulás, kitartás, döntés, összetartozás, otthon, értékek. A közös munka az együttműködés fejlesztését is szolgálja. Év végére egy illusztrált alkotás születhet, ha úgy dönt az osztály, belevágnak.

A korábbi tankönyv képei elsősorban illusztrációk voltak. Most többségében úgy jelennek meg a képek – grafikus által rajzolt képek, képregények és fotók –, hogy gondolatokat, beszélgetést indítsanak el, és mindig feladat is kapcsolódik hozzájuk. Egy oldalon gyermekrajzok is láthatók. Sok esetben a tanulók hozhatnak létre vizuális alkotásokat.

5. évfolyam Etika tanmenetek

Kérdéseket a tankönyvvel kapcsolatban feltehetnek: kapcsolat@erkolcstant-tanitok.hu

Az én világom 4. bemutatása

Közzétéve Szerző:
Válasz

Kedves Kollégák!

Hamarosan megjelenik Az én világom 4 erkölcstankönyv. Reméljük, a kezdődő tanévben sikerrel használják majd a tankönyvcsalád utolsó kötetét.

A tankönyv felépítésében és koncepciójában is követi az előző három könyvet. A 3-4. évfolyampár kerettantervi tananyagából, a második osztályos könyvhöz hasonlóan a második három témakört dolgozzuk itt fel: Én és tágabb közösségeim, Én és a környezetem, Én és mindenség. Ezt a szerkezeti bontást az indokolja, hogy így egy témakörre több idő, nagyobb óraszám jut, jobban el lehet mélyülni a tananyagban és a különböző képességek gyakorlásában. A kerettanterv egy-egy altémája sem csak egy órát kaphat, hanem lehetőség van a téma reflexiójára is a következő órán. (Ha egy nagy témakörre 32/6 óra, azaz 5 óra jutna, mindegyik nagy témát csak felületesen érinthetnénk.)

A három nagy fejezeten belül 22 lecke található. A könyv 72 oldalas (ezzel a másodikos könyre hasonlít, amelyben egy-egy lecke 2-4 oldalas is lehetett, míg az 1. és a 3. tankönyvben kétoldalasak a leckék.)

  1. fejezet: Közös életünk – Újra együtt, Család, Anyanyelv, Nyelvi sokszínűség, A nyelv ereje, Összetartozás, Nemzet, állam, Közösségi ünnepek, Jeles napok, Szokások, Öltözködés, Távoli kultúrák, Elfogadás
  1. fejezet: A világ körülöttünk – Tárgyaink, A tárgyak sorsa, Lakóhelyünk, Világörökség, Felelősség
  1. fejezet: Valóság és képzelet – Fantázia, Megismerés, Igazság, Kezdet és vég

A tankönyv felépítése, módszertani eszköztára hasonló az eddigiekhez. Továbbra is sok játékot ajánlunk, verseket, meséket, történeteket olvashatunk. Az eddigi könyveknél megismert grafikák – Eszes Hajnal munkái – részben színesítik, illusztrálják a könyvet, de az esetek nagy részében a képekhez, fotókhoz feladat is kapcsolódik. A fejezetválasztó rajzokat az Igazgyöngy Alapítványi Iskola tanulói készítették, így ezek is a tehetség és gyermeki kifejezőerő példái, ugyanakkor fejezetindító vagy összefoglaló beszélgetést inspirálhatnak.

Továbbra is a gyermeki tapasztalatokra alapozunk, de ebben a tankönyvben jelenik meg a legnagyobb hangsúllyal az ismeretterjesztés. Ez elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a gyermek az ítéletalkotásába több információt építsen be, törekedjen az alaposabb megismerésre, illetve szélesítse a látókörét. (Tehát nem számonkérendő tananyag.)

A témákból fakadóan egyszerre jelenik meg a magyar kultúra mélyebb ismerete és a különböző kultúrák megismerése.

Az életkor előrehaladtával hangsúlyosabbá válik a vita, illetve a különböző nézőpontok megismerése. Az ítéletalkotást egyre inkább sokoldalú érveléssel támaszthatják alá a gyerekek. A tanító részéről itt még inkább a moderátori szerep felvállalása szükséges. A viszonylagosság, egyedi megítélések felismerése nem biztos, hogy könnyű feladat, mivel ebből következhet, hogy nincs mindenben egyértelmű igazság, tehát a konszenzusra törekvés lesz fontos.

Ahogy már a másodikos, harmadikos könyben is felvetettünk “nehezebb” témákat, itt is megpróbálunk ezekről beszélni. A szegénység, a kiközösítés, előítélet, felelősségvállalás, a virtuális világ veszélyei mellett a halál témája az, amire talán jobban készülni kell a tanítónak, és szükség szerint bővítve vagy más módon feldolgozni.

Új vagy továbbfejlesztett elemek, illetve változások a tankönyvben:

  • Panka és Peti már nem szerepel a könyvben
  • igen sok helyen találhatók projektfeladatok, kutatómunka, amelyek elvégzésekor a közös munkát megtapasztalhatják és értékelhetik a gyerekek,
  • többször találunk vitára vagy fogalom értelmezésére késztető állításokat,
  • néhány feladatban azt javasoljuk, hogy gondolja végig a tanuló, egyetért-e az állítással, de nem kell beszámolni róla másoknak – egyéni gondolkodás
  • a nyelvről szóló részeknél újra előkerül az erőszakmentes kommunikáció – vissza is lehet nyúlni a harmadikban tanultakhoz
  • Tudod-e? vagy Olvasd el! címmel szerepel az információs rovat
  • Projektleckék: ezek a leckék másfajta feldolgozást igényelnek, nagyobb mértékben vesznek részt a tanulók az anyag összeállításában. A lecke az alapfeladatokat – pl. szereplők kitalálása, egy szituáció felvázolása – adja meg, majd a gyerekek csoportokban találják ki, írják meg, játsszák el a feladatokat, majd tanítói segítséggel megbeszélik. Ilyenek az Összetartozás, Elfogadás, Felelősség, Igazság c. leckék. Itt ugyanazokkal a szereplőkkel lehet dolgozni, tehát a feladatok átívelnek a tanéven. (Természetesen a tanító másképpen is dolgozhat, erre a kézikönyv fog javaslatot tenni.)
  • A tankönyv utolsó előtti oldalán szerepel az irodalomlista és az egyes feladatok megoldásai.

A tanítás koncepciójának továbbra is a rugalmasság, tanulókhoz való alkalmazkodás az egyik alapja. Tankönyvünk tehát széles feladatsort kínál egy-egy kerettantervi résztéma feldolgozásához, amelyből a tanító és a gyerekek választják ki a számukra legérdekesebbet. Mivel a tankönyvben leckéinek száma kevesebb, mint az éves óraszám, a tanító dönthet arról, melyik témát hány órában dolgozza fel. (Például, ha más tanórákon foglalkoztak a témával, akkor csak az attól eltérő anyagot érdemes használni, illetve több idő marad a dramatikus és a projektfeldolgozásra) A tankönyveket a szerzők általában túltervezik a választási lehetőségek érdekében, valamint azért, hogy a módszertani paletta szélesebb legyen. Ezért semmi probléma nincs azzal, hogy például egyik órán egy tankönyvi leckéből szövegfeldolgozással közelítjük meg a témát, a következő leckéből pedig inkább a dramatizálás vagy a kutatómunka révén fejlesztjük a gyerekeket.

Tankönyvünk a módszertani eszközök és tevékenységek széles palettáját alkalmazza – elsősorban a tanító munkáját segítendő, hogy az adott tanítási helyzetben a véleménye szerint legalkalmasabb, a csoportnak leginkább megfelelő módszert válassza. Ezek: ráhangoló játékok, versek, esetelemzések – irodalmi szemelvények, képregények vagy valós tapasztalatok feldolgozása megbeszéléssel, egyéni véleményalkotás írásban vagy képi kiegészítőkkel, véleményalkotás és -egyeztetés beszélgetés és vita segítségével, asszociációs feladatok – képek, versek alapján – a nem tudatos és affektív tényezők, valamint személyes tapasztalatok előhívására, dramatizálás, szituációs játékok, alkotómunka, ismeretszerzés, kutatás, projektmunka, kommunikációs technikák megismerése. A projektmunkák egy része iskolán kívüli tevékenységhez kapcsolódik.

A leckék felépítése és a grafikai szervezők ugyanazok, mint korábban: rózsaszín feladatszám jelöli a témára hangoló feladatokat, zöld a szövegfeldolgozást, sárga a témafeldolgozó egyéb feladatokat és lila a kreatív szakaszt. A piktogram a tevékenységfajtát jelöli, bár van olyan feladat, amihez többféle tevékenység tartozik, itt a legfontosabbat jelöli a piktogram.

A teljes irodalmi szövegek nem a tankönyvben, hanem a tanítói kézikönyvben szerepelnek.  A tankönyvcsalád kézikönyvei már nem jelennek meg sajnos nyomtatott formában, hanem online lesznek elérhetők a Nemzeti Köznevelési Portálon. A kézikönyv és a tankönyv tartalmával kapcsolatban személyes segítséget is nyújtunk ezen a honlapon, ha a kapcsolat@erkolcstant-tanitok.hu címre írnak.

Tankönyvünk sok lehetőséget kínál olyan tevékenységekre, amelyek az értékelés alapjául szolgálhatnak. Az órai feladatokban való részvétel mellett a projektfeladatok, alkotó feladatok elvégzése, a gondolkodtató kérdésekre adott egyéni válaszok megfogalmazása, a beszélgetésekben vagy reflexiókban történő megnyilvánulások árnyaltságának értékelése mellett a felvázolt esetek többszempontú elemzése, empátiás megnyilvánulások, az önreflexióban, vitakultúrában, kommunikációban, önfegyelemben, együttműködésben végbemenő fejlődés – mivel a tevékenységek erre lehetőséget teremtenek – is értékelhető.

A tankönyvválasztást és a negyedikes könyv megismerését segítendő ezen a linken rövid betekintés nyerhető a könyvbe. A harmadikos könyvből minta pedig itt található.

Tanmenet Az én világom 4. tankönyvhöz

Tanítói segédanyag

Az én világom 3. bemutatása

Közzétéve Szerző:
Válasz

Ideiglenes segítség Az én világom 3 erkölcstan kézikönyv keresőinek
Kedves Kollégák, több megkeresés is érkezett Az én világom 3. kézikönyvével kapcsolatban. Addig, amíg a hivatalos megjelenésre sor nem kerül, itt találhatnak részleteket a kéziratból. Ez az elérhetőség csak néhány hétig lesz nyitva.

Kedves Kollégák!

Hamarosan megjelenik Az én világom 3 erkölcstankönyv. Reméljük, a kezdődő tanévben sikerrel használják majd a tankönyvcsalád harmadik részét.

A tankönyv felépítésében és koncepciójában is követi az előző két könyvet. A 3-4. évfolyampár kerettantervi tananyagából, az első osztályos könyvhöz hasonlóan az első három témakört dolgozzuk itt fel: Én magam, Én és a társaim, Én és közvetlen közösségeim. (A következő három nagy téma a negyedik évfolyamon kerül feldolgozásra.) Ezt a szerkezeti bontást az indokolja, hogy így egy témakörre több idő, nagyobb óraszám jut, jobban el lehet mélyülni a tananyagban és a különböző képességek gyakorlásában. A kerettanterv egy-egy altémája sem csak egy órát kaphat, hanem lehetőség van a téma reflexiójára is a következő órán. (Ha egy nagy témakörre 32/6 óra, azaz 5 óra jutna, mindegyik nagy témát csak felületesen érinthetnénk.)

A három nagy fejezeten belül 31 lecke található.

Ilyen vagyok
Újra együtt, Fejlődés, Szokásaim, Segítség, Egészségem, Érzelmeim, Önismeret, Mások szemében, Önzetlenség, Hősök és példaképek
Társak között A szavakon túl, Félreértés, Megértés, Családi kapcsolatok, Barátság, aranyfonál, Barátaim között, Hasonlóság, különbség, Konfliktusok, Megoldások, Egyedül, Külön, Kiközösítés, Szeretet
Közösen Ahonnan jövök, A mi osztályunk, Ismerjük egymást?, Közösség, Mindennapi szabályok, Együttműködés, A mi iskolánk, Mások iskolái

Új vagy továbbfejlesztett elemek a tankönyvben:

  • megjelenik a képregény, amely egy esetet, dilemmát ábrázol képpel és szöveggel, ezeket elemezhetik, eljátszhatják, átalakíthatják, folytathatják, megbeszélhetik a gyerekek,
  • Panka és Peti a gyerekehez fordulva tesz fel egy-egy kérdést, amelyen a tanulók egyénileg gondolkodhatnak, írhatnak róla,
  • gyakrabban szerepelnek a projektfeladatok, amelyek elvégzésekor a közös munkát megtapasztalhatják és értékelhetik a gyerekek,
  • többször találunk vitára vagy fogalom értelmezésére késztető állításokat,
  • határozottabban foglakozunk a lehetséges konfliktusokkal és gyakoroltatjuk a konfliktuskezelést, az erőszakmentes kommunikációt,
  • a képek nemcsak illusztrálnak, hanem gyakran feladatok is kapcsolódnak hozzájuk.

A korábban átvett témák fokozatos építkezéssel bővülnek a korosztályi jellemzőknek megfelelően. Például az önismeret altéma az első osztályoshoz képest erősebb önreflexióval és tervezéssel bővül (2. Fejlődés c. fejezet) és az önreflexiót segítendő a többiek szokásait, mások életvitelét is megismerik a gyerekek, összehasonlítják a sajátjukéval (3. Szokásaim). Az önreflexiót segítik a rendezést és igénylő feladatok: tervek, táblázatok, kérdőívek (pl. 3. Szokásaim). Az önismereten túl erősebb hangsúlyt kap a viselkedés dinamikája: önmagunk kifejezése, cselekvéseink milyen módon hatnak társainkra (pl. 6. Érzelmeim). A társas kapcsolatok jellemzőinek további megismerése, elemzése mellett jelentős a képességfejlesztés: gyakorlatok szerepelnek a kommunikáció javítására (7. Mások szemében, 12. Félreértés, 13. Megértés, 22. Kiközösítés) és a konfliktuskezelési technikák megismerésére (16. Barátaim között, 18. Ellentétek, 19. Megoldások). Az értékek és az önálló felelősségvállalás erősítésének érdekében a korábban már megismert alkotómunkák nagyobb része célozza meg mások megsegítését vagy a közösség építését (pl. 2. Fejlődés, 4. Segítség, 5. Egészségem, 9. Önzetlenség, 12. Félreértés, 15. Barátság, aranyfonál, 25. A mi osztályunk, 26. Ismerjük egymást?, 28. Mindennapi szabályok). A család témája már a felmenők, a korábbi generációk életének megismerésére is kiterjed (24. Ahonnan jövök). A kutatómunka nagyobb szerepe az – önálló – ismeretszerzés fontosságára hívja fel a figyelmet, valamint a jó példák észrevételére saját környezetünkben (4. Segítség, 19. Megoldások, 30. A mi iskolánk). A mások helyzetébe való belehelyezkedést gyakoroltatja már nem csak az irodalmi részletekben megismerhető történetek elemzése, hanem a képregény mint műfaj megjelenése a könyvben. Ezek hétköznapi, kortársakkal kapcsolatos helyzeteket jelenítenek meg, így mind megértésük, mind megbeszélésük vagy eljátszásuk könnyen mehet. (15., 20., 44., 50., 63., 65. old.) Ezen kívül az egyéni gondolatok, reflexiók megfogalmazását két ismerős figuránk, Panka és Peti kérdései segítik. Ebből akár portfólió-szerű önismereti anyag is összeállítható. (9., 11., 21., 26., 38., 47., 54. old.) Nagyobb hangsúlyt kapnak ugyanakkor a csoportos vagy páros munkák, többek között azért is, mert maga a munkaforma is elősegíti a szociális képességek fejlődését. (13., 14., 17., 23., 24., 25., 29., 33., 35., 37., 41., 45., 51., 54., 59., 61., 63., 65., 67., 69., 71. old. Természetesen a munkaformát a pedagógus határozza meg, ezek javaslatok.)

A tanítás koncepciójának továbbra is a rugalmasság, tanulókhoz való alkalmazkodás az egyik alapja. Tankönyvünk tehát széles feladatsort kínál egy-egy kerettantervi résztéma feldolgozásához, amelyből a tanító és a gyerekek választják ki a számukra legérdekesebbet. A másodikostól eltérően ebben a tankönyvben kétoldalas leckék szerepelnek, tehát egy résztémát több lecke vesz át. Ez segítheti egy tanóra tervezését, de nem szabad, hogy beszorítsa a tanítót úgy, hogy minden leckének minden feladatát el akarja végezni. A tankönyveket a szerzők általában túltervezik a választási lehetőségek érdekében, valamint azért, hogy a módszertani paletta szélesebb legyen. Ezért semmi probléma nincs azzal, hogy például egyik órán egy tankönyvi leckéből szövegfeldolgozással közelítjük meg a témát, a következő leckéből pedig inkább a dramatizálás vagy a kutatómunka révén fejlesztjük a gyerekeket.

Tankönyvünk a módszertani eszközök és tevékenységek széles palettáját alkalmazza – elsősorban a tanító munkáját segítendő, hogy az adott tanítási helyzetben a véleménye szerint legalkalmasabb, a csoportnak leginkább megfelelő módszert válassza. (Hiszen például az olvasási nehézséggel küzdő gyerekeknek alkalmasabb módszer a dramatizálás.) Ezek: ráhangoló játékok, versek, esetelemzések – irodalmi szemelvények, képregények vagy valós tapasztalatok feldolgozása megbeszéléssel, egyéni véleményalkotás írásban vagy képi kiegészítőkkel, véleményalkotás és -egyeztetés beszélgetés és vita segítségével, asszociációs feladatok – képek, versek alapján – a nem tudatos és affektív tényezők, valamint személyes tapasztalatok előhívására, dramatizálás, szituációs játékok, alkotómunka, ismeretszerzés, kutatás, projektmunka, kommunikációs technikák megismerése. A projektmunkák egy része iskolán kívüli tevékenységhez kapcsolódik. (15., 57., 69. old.)

A harmadikos tankönyv – fentebb vázolt – tematikai és módszertani egységeinek bővítését és hangsúlyáthelyezését az életkori sajátosságokkal összhangban végeztük. A történetek nagyobb arányban tartalmaznak a tanulók világához kapcsolódó eseményeket. (14., 22., 28., 36., 41., 46., 48., 49., 53., 56., 58., 64., 68. old.) A történetek mellett gyerekek nevében egyes szám első személyben írt tapasztalatok, események leírásai is szerepelnek. (10., 26., 35., 71. old.) A beszélgetések és az adott közösségben, csoportban felmerülő helyzetek, konfliktusok elemzése, megoldása a kortársi kapcsolatok javítását segítik, egyre inkább a felnőtt beavatkozása nélkül. A dilemmák megjelennek, elsősorban a képregényekben, illetve a strukturált vitakezdeményezésekben. (15., 20., 43., 50., 63., 65. old.) A dramatizálás mellett a művészeti tudatosságot fejlesztik a versek, irodalmi szövegek nyelvezete – egyben az anyanyelvi kompetenciát is –, valamint a sokszínű képanyag: gyermekrajzok, festmények, fotók és rajzos illusztrációk. Az öntudat, önismeret, énkép és önreflexió fejlesztése részben a beszélgetések, részben a képi alkotások valamint a „gondolkodó” típusú, egyéni írásokat igénylő megfogalmazások által történhet. A digitális kompetencia fejlesztése a projektmunkák keretében valósulhat meg: a kutatáshoz az internetet ajánlott igénybe venni. (13., 69. old.) A testi-lelki, a családi életre valamint az állampolgárságra nevelést a kerettanterv tematikája alapozza meg (fejlődés, egészségem, szokásaim, családi kapcsolatok, konfliktuskezelés, szabályok), a hazafias neveléshez ebben a három témakörben egyrészt a család múltjához kötődés – amelyben korábbi generációk életének megismerése szerepel –, másrészt az iskolai hagyományok, névadók valamint a hősök és példaképek illetve az együttműködés, segítségnyújtás témája kapcsolódik, ez utóbbiak révén szélesebb, országos jellegű összefogásokat ismerhetnek meg a tanulók. (13., 66., 67. old.)

A leckék felépítése és a grafikai szervezők ugyanazok, mint korábban: rózsaszín feladatszám jelöli a témára hangoló feladatokat, zöld a szövegfeldolgozást, sárga a témafeldolgozó egyéb feladatokat és lila a kreatív szakaszt. A piktogram a tevékenységfajtát jelöli, bár van olyan feladat, amihez többféle tevékenység tartozik, itt a legfontosabbat jelöli a piktogram.

Nehezítheti ennél a tankönyvnél is a munkát az, hogy a teljes irodalmi szövegek nem a tankönyvben, hanem a tanítói kézikönyvben szerepelnek. Az elmúlt évben sajnos a másodikos kézikönyv nem jutott el mindenhová, pedig a szövegfeldolgozáshoz szükséges lett volna rá. A harmadikos kézikönyv ugyanígy készült, de kiderült, hogy nem lesz kinyomtatva, hanem online lesz elérhető a Nemzeti Köznevelési Portálon, illetve annak megnyitásáig az OFI honlapján. A kézikönyv és a tankönyv tartalmával kapcsolatban személyes segítséget is nyújtunk ezen a honlapon, ha a kapcsolat@erkolcstant-tanitok.hu címre írnak.

Tankönyvünk sok lehetőséget kínál olyan tevékenységekre, amelyek az értékelés alapjául szolgálhatnak. Az órai feladatokban való részvétel mellett a projektfeladatok, alkotó feladatok elvégzése, a Panka és Peti gondolkodtató kérdéseire egyéni válaszok megfogalmazása, a beszélgetésekben vagy reflexiókban történő megnyilvánulások árnyaltságának értékelése mellett a felvázolt esetek többszempontú elemzése, empátiás megnyilvánulások, az önreflexióban, vitakultúrában, kommunikációban, önfegyelemben, együttműködésben végbemenő fejlődés – mivel a tevékenységek erre lehetőséget teremtenek – is értékelhető.

Kerettantervi tartalom Az én világom 3-ban

Az én világom 3 tanmenete irodalomlistával

 

Az én világom 1. és 2. bemutatása

Közzétéve Szerző:
4

Kedves Kollégák!

Második tanévét kezdi meg az erkölcstan oktatása, reméljük, hogy egyre több pozitív tapasztalat és élmény születik majd a kollégákban és gyerekekben egyaránt a foglalkozásokon.

A tankönyvjegyzéken idén is szerepel az Apáczai Kiadó Az én világom című erkölcstankönyve, amelyet mi írtunk. Sajnáljuk, hogy több, kiválóan megírt és már kipróbált alsó tagozatos erkölcstankönyv folytatása nem jut el a tanítókhoz. Hajduné Tölgyesi Lívia, Kriston-Bordi Zsuzsanna, Kereszty Zsuzsa, Gönczöl Enikő kiváló munkái továbbra is hasznos segédanyagot jelenthetnek a tanításban, csakúgy, mint az interneten fellelhető korábbi magas színvonalú anyagok és a jelenleg folyamatosan készülő tanítási segédletek.

Mivel az erkölcstan tanításában a legfőbb szempont a rugalmasság kell, hogy legyen, azért, hogy a tanító minél inkább saját tanítványai tudásához, gondolataihoz tudjon alkalmazkodni, és elsősorban erre támaszkodva, reagálva vezesse az órákat, rendkívül fontos a szakmai, módszertani felkészültség és a széles tanításisegédlet-készlet, amely tartalmazhat játékokat, képanyagot, irodalmi szövegeket, kortárs gyermekverseket, módszertani ötleteket, stb. Az erkölcstanórák valódi kihívása véleményünk szerint az az odafigyelés és “értő fül”, amellyel meghalljuk, mikor hangzik el olyan gondolat megfogalmazása a gyerekektől, amelyet továbbgörgetve mély beszélgetésekhez, akár problémák megoldásához jutunk el. Ebben különbözik valójában az erkölcstan a magyar irodalomtól, környezetismerettől, osztályfőnöki órától: a pedagógus felveti az ötleteket, de a gyerekek jelzik az irányt, amerre érdemes haladni.

A tanév kezdetén szeretnénk néhány gyakorlati tanácsot adni első és második évfolyamos tankönyvünkhöz.

Mindenekelőtt szeretettel köszöntjük azokat a kollégákat, akik most ismerkednek Az én világom tankönyvcsaláddal. Röviden bemutatjuk az 1-2. évfolyam egymásra épülő könyveit.

A két tankönyv 3+3 bontásban dolgozza fel a kerettanterv hat nagy témakörét. Tehát első évben az Én magam, Én és a társaim, Én és közvetlen közösségeim, a második évben az Én és tágabb közösségeim, Én és környezetem, Én és a mindenség témákat járjuk körül. (A kerettanterv ez utóbbi kettőt összevonja, de a tankönyvünk két fejezetbe teszi.) Más tankönyvcsaládok minden évben a teljes témapalettát feldolgozzák. Miért választottuk mi ezt a megoldást? Mert az óraszámokat, valamint a résztémák változatosságát tekintve hasznosabbnak találjuk, ha egy nagy témakörre 8-10 óra jut, így mélyebben ismerhetjük azt meg, több gyakorlati feladatot végezhetünk, és a témazáró foglalkozásokból elég egy évben három vagy négy.

Rendkívül fontos tudni tankönyveinkről, hogy bár a feladatok utasítással együtt szerepelnek a tankönyvben, a játékleírások, teljes irodalmi szövegek CSAK A TANÍTÓI KÉZIKÖNYVBEN találhatóak, tehát ehhez a tankönyvhöz elengedhetetlen a kézikönyv napi használata. Természetesen a feladatok céljai, magyarázata, lehetséges bővítései, további ötletek szintén ott találhatóak. Megpróbáltunk néhány esetlegesen felmerülő nehézséget is előrejelezni. A kézikönyvben minden fejezetnél a tankönyvi oldal is látható.

Legalapvetőbb gondolatunk tankönyvünkkel kapcsolatban – és ezt többször ki is emeljük –, hogy NEM KELL MINDEN ANYAGOT feldolgozni az órán. Mi javaslatot teszünk egy bizonyos logika szerint a feldolgozásra, ehhez nagyszámú és sokféle feladatot ajánlunk – szándékosan többet, mint amennyi feldolgozható, hogy a tanító szakmai kompetenciája és az adott helyzet befolyásolja a válogatást, választást. Ha az osztálytanító tanítja az erkölcstant, annak alapján is válogathat, mennyi átfedés van az anyagban vagy a módszertanban a többi tantárggyal. Ha például olvasásórán is sok időt szán beszélgetésre az olvasottak alapján, akkor kisebb hangsúlyt kaphat az irodalmi vonal.

A RUGALMASSÁGRÓL már volt szó fentebb. Könyvünkre ugyanúgy igaz, hogy a feladatok felhasználása szabadon lehetséges. Olyan is előfordulhat – amint erről gyakorló tanítóként meggyőződhettünk –, hogy az óra közben az egyik fejezetről a másikra ugrottunk, mert aktuálisabbnak bizonyult az.

Óratervezési javaslatunk egy sémára épül: RÁHANGOLÓ FELADAT – TÉMABEMUTATÁS – TÉMAFELDOLGOZÁS – LEVEZETÉS, illetve lehetnek egész projektórák. A ráhangolás célja, hogy könnyed formában előhívjuk a gyerekek gondolatait, érzéseit, “megmozdítsuk a tudását” a témával kapcsolatban. Erre leginkább játékokat, képeket, verseket alkalmazunk. Témabemutatás történhet képek, szituációk, irodalmi szövegek: mesék, regényrészletek segítségével, a feldolgozás legfontosabb eszköze a megbeszélés, később vita, a szituációs játékok, dramatizálás, és igen sok az egyéni alkotás, rajzolás, színezés vagy közös kézműves tevékenység. A módszerek maguk is fejlesztik mind az önismeretet, mind a társak ismeretét és az együttműködést. Egyre többször javasoljuk a páros és a csoportos munkát, úgy véljük, hamar megszokják a gyerekek, és szívesen dolgoznak így.

A SZÖVEGEKET mi elsősorban felolvasásra, tanítói bemutatásra szánjuk. Egyrészt terjedelmi okok miatt, és azért, hogy a kis első-másodikosok energiája ne magára az olvasás technikájára fordítódjon, hanem csak a figyelemre, megértésre és memóriára. Másrészt a közös mesehallgatás bensőségesebb hangulatot teremt, továbbviszi a szóbeli közlés érdekességét, változatosságát, miközben a belső képek ugyanúgy formálódnak, mint olvasás közben. A szövegek értelmezését csak a legszükségesebb mértékben javasoljuk, koncentráljunk inkább a bennük foglalt eseményekre.

A szövegekkel a tanító szabadon bánhat, rövidítheti, egyszerűsítheti a szükséges mértékben, az osztály igényeinek, tudásának megfelelően. Célunk volt az is, hogy minél több klasszikus és kortárs szerző műve jelenjen meg, különösen a kortárs gyermekverseket ajánljuk. Reméljük, hogy az erkölcstan ilyen megközelítése az olvasást is jobban megkedvelteti, segíti, hogy érdekes, elgondolkodtató tartalmakkal ismerkedjenek a gyerekek.

Az elsős tankönyvhöz Munkáltató feladatok címmel kapható rajzolható, színezhető, kiegészítő munkafüzet is.

Az első évfolyamos tankönyvet már sokan ismerik. Most néhány szó a másodikosról, amely mindenkinek új.

Az alapkoncepció itt is ugyanaz, mint az elsőben. Négy témakört érintünk – részben ismételjük a harmadikat is –, a kerettantervi óraszámok így alakítják szerkezetet. A felvetett témák már néhol komolyabbak, nehezebbek – például a családi viszonyoknál, fogyatékosságnál –, de itt is a tanító dönti el, felvállalja-e ezeket az adott osztályban. Az első könyben már szereplő Panka és Peti figurája többször feltűnik, “beszélgetve”, “együtt gondolkodva” a gyerekekkel. A másodikos könyvben több oldal van, így nagyobb képanyagot, változatosabb feladatokat tudunk biztosítani a tanításhoz. A játékok, képek, irodalmi szövegek mellett már fogalomértelmezéseket, vitát, egyszerűbb kutatómunkát is alkalmazunk, valamint bevezetjük a projektmunkát. A témakörök – például a más kultúrák megértése, lakóhelyünk ismerete, környezetvédelem – több információgyűjtést, ismertető szöveg feldolgozását is igénylik. Ez azért lesz fontos, mert a minél árnyaltabb információ az egyéni véleményeket is kiegyensúlyozottabbá teszi.

Az én világom 1. tanmenet irodalommal

Tanítói kézikönyv Az én világom 1. tanításához

Munkafüzet Az én világom 1. tanításához

Az én világom 2. tanmenet irodalommal

Tanítói kézikönyv Az én világom 2. tanításához