Módszertani kiadvány a fiatalok társadalmi szerepre való felkészítéséhez

A Barankovics István Alapítvány Innovatív módszertani megoldások a fiatalok társadalmi szerepre való felkészítésében 2. kötet című kiadványa több tematikus tervet is tartalmaz, amelyet az erkölcstan-, etika oktatásában fel lehet használni mintaként. (megjelent: barankovics.hu 2015. 11. 28.)

Homor Tivadar: Bevezetés az erkölcstan / etikatanítás pedagógiájába
A szerző átfogó áttekintést ad az erkölcstan-etikaoktatás helyzetéről, történetéről és szakmai alapkövetelményeiről. Fontos írás a tantárgy általános megismeréséhez.

Tánczos Krisztina: Holokauszt – gyerekszemmel 
A dolgozat egy iskolában megvalósított, a fiatalok, szüleik és a tantestület által is sikeresnek minősített projektet mutat be a holokauszt oktatás témájában.
A tananyag feldolgozása általános iskola 7-8., középiskola 9-12. évfolyamaiban javasolt.

Körmendy Károly: Etikaoktatás kialakítása a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumban
A dolgozat az etikatanítás megvalósulási formájával, jövőbeli lehetőségeivel foglalkozik egy budapesti katolikus gimnáziumban 10 éve folyó gyakorlat tapasztalatainak felhasználásával. A bemutatott tematikus terv a társas kapcsolatok kérdéskörét dolgozza fel és példaként egy óratervet mutat be. A tananyag feldolgozása a 10-11. évfolyam számára javasolt.

Hajas Anikó: A barátság
Az óraterv témája a barátság, amely az 5. osztályos Erkölcstan tanmenet Kapcsolat, barátság, szeretet témakörbe illeszthető be. IKT eszközök alkalmazásával, differenciált csoportmunkával, szerepjátékkal, irodalmi és zenei anyag felhasználásával igyekszik a tanulói kompetenciákat sokoldalúan fejleszteni. 5. osztályos, sajátos nevelési igényű (SNI) tanulóknak készült.

Csányi Judit: Ahány ház annyi szokás
Erkölcstanórán használható óravázlat 1-2. osztályos, alsó tagozatos gyerekek számára, mely a heterogén csoportmunkára és egyéni feladatmegoldásokra épít a Komplex Instrukciós Program elvei szerint. Az óravázlatot olyan osztályok tudják megvalósítani, akik a csoport munka szervezésében már némi jártasságot szereztek.

Perjésiné Kiss Rita: Bölcsesség, avagy őseink bölcsességétől a Facebook bölcsességéig A dolgozat egy megvalósított iskolai projektet mutat be. A projekt kidolgozottságának köszönhetően az egyes elemek külön-külön is megvalósíthatóak. Heterogén összetételű, 13 éves gyermekek csoportja számára íródott, akik hozzá vannak szokva a tananyagok különféle feldolgozásaihoz.

Kor Erika: Szentesíti-e a cél az eszközt? Diákvállalkozások etikai aspektusai
A gyakorlatsor gazdasági szakközépiskolásoknak készült, de felhasználható más középiskolában is a gazdasági nevelés témakörében.

Ramasz Vanda: A környezetért érzett felelősség fejlesztése 
A Biblia szimbolikus nyelve című irodalomóra a Teremtés könyvének egyik ikonikus jelenetét, Noé történetét dolgozza fel. A téma szorosan összefügg a környezetünkért érzett aggodalommal, és felelősséggel. A gyerekeket az óra játékos módon arra tanítja meg, hogy a tetteinknek következményei vannak, és a környezetvédelem is a középpontba kerül. Az óraterv az 5. évfolyam diákjainak készült, de hatodik osztályban is helye lehet az irodalomórák sorában. Beépíthető akár valamelyik környezetvédelmi világnaphoz illesztve is.

Filep Otília: Az igazak örökké élnek (A kitartó tanulás és a munka szerepe az életút megalapozásában
Az óra témája Jedlik Ányos életrajzának a feldolgozása. A feladatok segítségével
feldolgozásra kerül a tudós gyerekkora, munkássága, öregkora. A gyerekek ráéreznek a kitartó tanulás, munka szerepének fontosságára a céljaink elérése érdekében. Az óravázlatot 12-14 éves korosztálynak terveztem. De az ötletek, módszerek minden általános és középiskolai korcsoportban alkalmazhatóak. Segítenek megvilágítani a hírességek (nem csak a fizikusok) emberi mivoltát.

Vőneki Mária: Gyere haza Paco! (Konfliktus és konfliktuskezelés a családban) 
Egyre több csellengőről hallunk a médiában. A gyerekek eltűnésének számos esetben egy családon belül lezajlott konfliktus az indítóoka. Általában fontos, hogy a gyermekek rendelkezzenek a konfliktusok konstruktív kezeléséhez szükséges kompetenciákkal, de különösen fontos, hogy kiskamasz korban szembesüljenek a családon belüli konfliktusok kérdéseivel. Az általam tervezett etikaóra keretében közösen gondolkodunk a gyerekekkel. Fontos, hogy a feladatokkal, játékokkal eljussunk a megfelelő következtetésekig és lássák a tanulók a konfliktusok feloldásához vezető utakat. Az óravázlatban a hetedik osztályos 13-14 éves gyerekek számára terveztem feladatokat.

Konfliktuskezelés

Korbai Katalin:
Konfliktuskezelés az első osztályban – a Rogers Személyiségközpontú Iskolában
osztalyfonok.hu

Kereszty Zsuzsa: 
Ő kezdte… cikksorozat az ofoe.hu-n
Konstruktív konfliktuskezelés 6–10 évesek tanítói számára
Bevezetés
A tanító és a konfliktusok
A gyerek és a konfliktusok
A másik szempontja
Társas kapcsolatokat erősítő tevékenységek
Konfliktusok képzeletben: mesehallgatás
Konfliktusok szerephelyzetben: dramatikus játék

Simon Gabriella:
Konfliktuskezelés és mediáció 8 évfolyamon és középiskolában – óraterv

Módszertani segédkönyvek

Az itt ajánlott könyvek az erkölcstan tanításának támogatására készültek. A korábban, más területekhez készült, de itt is alkalmazható ötleteket A tantárgy aloldalon találjuk.

Erkölcstan és etika oktatásához írt tanári segédkönyvek
A Társadalmi Megújulás Operatív Program támogatásával a „Szakmai tanárképzés országos módszertani- és képzésfejlesztése” TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0012 sz. projekt keretében, 2015-ben, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar gondozásában elkészült és online formában elérhető és letölthető négy, erkölcstan, etika és filozófia oktatáshoz írt segédkönyv. Mindegyikben találhatunk hasznos ötleteket a többi évfolyam és tantárgy tanításához is.

Fenyődi Andrea: Tapasztalatok és lehetőségek az erkölcstan tanításában és azon túl 1-6. TANÍTÓ 2017, 55. évf. 1-6. szám

Fenyődi Andrea: Erkölcstanári segédkönyv a gimnáziumok 5-6. évfolyama számára
Bóna Gézáné Maksay Mária: Erkölcstan tanári segédkönyv a gimnáziumok 7-8. évfolyama számára
Bóna Gézáné Maksay Mária: Etikatanári segédkönyv a középiskolák 11-12. évfolyama számára
Farkas Zoltán: Filozófiatanári segédkönyv a gimnáziumok 11-12. évfolyama számára

Gönczöl Enikő – Kereszty Zsuzsa – Komaság Margit szerzőktől Jó emberek léteznek, hogyan lehetségesek? címmel tanári segédkönyvet jelenetett meg az Iskolafejlesztési Alapítvány. A könyv beszerezhető online is (webshop).
Az írások egy része megjelenet a Tanító c. folyóiratban Kereszty Zsuzsától 2015 és 2016 között.

Kivonatok az országos kérdőív eredményeiből

Kivonatok az országos kérdőív nyitott kérdéseire adott válaszokból – 2015 augusztus

2015 júniusában tanévzárás után egy kérdőívet indított el az OFI TÁMOP 3.1.1. munkacsoportja, amelynek eredményei a további tananyagfejlesztés céljait szolgálták. A kérdések az erkölcstannal kapcsolatos tanári tapasztalatokra fókuszáltak. A kitöltők tanítók és felső tagozatos tanárok voltak, valamint középiskolai etikatanárok is.

A kérdőív teljes feldolgozása még nem történt meg, ám a nyitott kérdésekre adott válaszok érdekes képet mutatnak a pedagógusok tapasztalatairól. Több száz kitöltés érkezett – ezúton is köszönjük a kitöltőknek –, ezért az itt olvasható, egy-egy kérdésre vonatkozó összegzések is több száz választ tartalmaznak.
Ezeknek az anyagoknak a tartalma nem tekinthető reprezentatív kutatási eredménynek! Közreadásuk a tapasztalat megosztását szolgálja.

Kérdések voltak:
Egyetértett-e a bevezetéssel? Ha igen, miért?
Miért nem értett egyet a bevezetéssel?

Milyen az általános attitűdje a tantárgyhoz?
Milyen nem várt, pozitív dolgokat vett észre?
Milyen volt a gyerekek reakciója?
Melyek a lehetséges fejlesztési területek?
Milyen jelei vannak a tanulók fejlődésének?
Mit érez legnagyobb sikerének?
Melyek a legnagyobb nehézségek?

Hogyan végzi az értékelést?
Milyen szaktudásra lenne szüksége?
Milyen a kollégák és a szülők hozzáállása?
Mennyiben illeszkedik a tantárgy az iskolai gyakorlathoz?
Milyen a hit- és erkölcstannal az együttműködés?

 
Melyek voltak a legérdekesebb / legváratlanabb / legnehezebb / legkellemesebb / legkellemetlenebb esetek?

Pedagógiai naplók a tanítási tapasztalatokról

Pedagógiai naplók az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján
Tizenegy gyakorló erkölcstantanár tapasztalatai olvashatók pedagógiai naplók formájában a Támop 3.1.1. implementációs honlapján: http://www.ofi.hu/pedagogiai-naplok
Az írások beszámolnak az általános fogadtatásról, az erkölcstan iskolai helyzetéről, a tanítás esetleges nehézségeiről és a pedagógusok viszonyulásáról. A naplók tartalmának összesítése megjelent az Új Pedagógiai Szemlében (2015. 3-4. 80. old.) is.

A kivonatok megtekinthetők word-formátumban is itt.

Módszertani segédkönyv az etika (erkölcstan) oktatásához

Elkészült a Társadalmi Megújulás Operatív Program támogatásával a „Szakmai tanárképzés országos módszertani- és képzésfejlesztése” TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0012 sz. projekt keretében, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar gondozásában Fenyődi Andrea: Erkölcstanári segédkönyv a gimnáziumok 5-6. évfolyama számára c. kézikönyv. Elsősorban módszertani segédkönyv, amely – bármely iskola – 5-6. évfolyamára fókuszál tartalmilag, de mind módszertanát, mind általános szemléletét tekintve mindegyik korosztály tanítása számára találhatunk hasznos elemeket.

Részlet a lektori véleményből:

“Mind elméleti értelemben példaértékű alkotás, mind pedig a gyakorlati hasznosság vonatkozásában: egy jó segédkönyv (manual) olyan, mint egy szakácskönyv, segítségével jó ételek főzhetőek akkor is, ha a felhasználó kevésbé gyakorlott is. Ehhez persze az is kell – és ez a segédkönyv ebben is roppant jó szemléletet képvisel -, hogy a Szerző „felnőttnek”, önállónak tekinti a felhasználó pedagógusokat, akik remélhetően élni is fognak mindezzel. …

Ezzel együtt is ez a munka okos, informatív és jól szerkesztett (átlátható) anyag – és nagyon sok esetben példaértékűen vállalja a tantárgy bevezetéséből adódó úttörő szerepet. Úgy gondolom, hogy ennek a segédkönyvnek fontos szerepe lesz a tantárgy kanonizálódásában, illetve abban a vitában is, amely az erkölcstan tankönyvekről folyik napjainkban is. Mit tartalmazzon az erkölcstan tankönyv? Kell-e egyáltalán? Kiknek íródjon? A tudatos tanárok ugyanis többnyire adaptív módon saját anyagaikból tanítanak, a tankönyvekre igazából csak háttéranyagként van szükségük. Egy ilyen segédkönyv fontos érv lesz a Magyarországon még többnyire uralkodó „tankönyv-fetisizmus ellen.

Kifejezetten jónak és áthatónak gondolom a segédkönyv szerkezetét, ahogy az oktatáspolitikai háttértől az elméleti háttér felrajzolásán át eljut a konkrét óraszervezésig, majd különböző ajánlatokkal is “bombázza” a pedagógusokat.

A segédkönyv legfontosabb erénye, hogy a Szerző roppant gazdag módszertani arzenállal „kínálja meg” a pedagógusokat, a sokféleséggel egyben jelezve, hogy válogatniuk, választaniuk kell a különböző módszerek között. Nem elégedhetnek meg egy-egy jól bevált módszer alkalmazásával, hanem állandóan mozgásban kell maradniuk ebben a tekintetben – figyelve a témák és a diákok aktuális érvényességére és állapotára.

Új és nagyon fontos elem – mintaértékű – a pedagógiai ívek bemutatása. Egyrészt azért, mert az 5-6. évfolyamos ún. kísérleti tankönyvek alapvető problémája az, hogy megírásukkor már nem jutott idő sem az egyes leckék elemein belüli összefüggések kidolgozására, sem pedig a leckék közötti koherencia megteremtésére. Másrészt azért, mert így – egyfajta „rejtett tantervként” – a Szerző bemutatja a tanároknak azt a roppant tudatos óraszervezési megközelítést, amelyet erkölcstan tanáraitól jogosan elvár. Nagyon hasznosnak ígérkezik a segédkönyv végi Ajánlás-sor is.” Jakab György

Az erkölcstan kerettanterv 5-6 évfolyamának tematikai bontása – a könyvben minden nagy témakörből egy résztémát mutatunk be, a többi résztéma feldolgozása itt olvasható.

Az értékelésről

A tantárgy értékelési módjai a tantárgyi sajátosságok miatt eltérnek a legtöbb tárgyétól. Az új tárgy saját értékelési rendszer kialakítását igényli, különösen fontos az egyénre szabottság, differenciálás, a támogató, fejlesztő szemlélet. Az osztályzás ennél a tárgynál nem szerencsés. Az értékelési rendszert maga állítja össze a pedagógus, bizonyos, a kerettantervben is megfogalmazott elvek alapján. Azonban további szakmai eszmecsere szükséges ezzel kapcsolatban.

Értékelés: visszajelzés a tanuló teljesítményéről, haladásáról, tudásbeli fejlődéséről
Osztályozás: visszajelzés érdemjegyekkel

Amikor az értékelésről beszélünk e tantárgy kapcsán, mindkét értelmezést figyelembe kell vennünk. Különösen az érdemjeggyel történő értékelés kérdéses. Mivel iskolai tárgyról van szó, osztályozni kötelező. Ám néhány tantárgyi sajátosság ezt nehezíti. A tantárgy értékelése különbözik a többi tantárgyétól, és sok kérdést vethet fel a pedagógusok részéről. A fő okok a következők:

1. A tantárgyi tartalom megközelíthető kérdésfelvetésekkel és műveltségtartalom bemutatásával is. Ez a kettősség a NAT-ban is megjelenik, a tantárgyleírás a kérdésfelvetést hangsúlyozza – ez az etika megközelítése –, a tematika, különösen felső tagozaton, sok információt, háttérismeretet igényelhet az emberi viszonyokról, társadalomról. Ez az emberismeret tematikája is egyben. A tantárgy egyik alapkérdése, mennyi leíró jellegű tudás kerüljön a tanulók elé. Az nem kétséges, hogy az értelmező beszélgetésekhez szükség van előzetes tudásra a témáról – ennek egy része más tantárgy kereteiben szerezhető meg –, de ennek a tantárgynak nem ez az elsődleges feladata, mivel könnyen elveszhet a másik oldal, az egyéni értelmezések megvitatása. A kerettantervben nincs olyan egyértelműen körülhatárolt leíró jellegű tananyag, ami a hagyományos módon visszakérdezhető, számon kérhető lenne. Azért is íródott  kérdések formájában, hogy hangsúlyozza a témák megvitatásának a fontosságát, azt, hogy sok kérdésre nincs egyértelmű válasz, az egyéni vélemények, nézetek különbözhetnek egymástól. Elsősorban a tanuló már meglévő tudását használja, arra épít.

A témához hozzárendelhető tényanyagot a pedagógus határozhatja meg, illetve a tankönyvek különböző módon kezelik ezt. Alsó tagozaton kevés a törzsanyag (eddig elkészült tankönyvek alapján). Felső tagozaton kétféle megközelítés van:

– A tankönyv az Emberismeret alapján épül fel – tehát jelentős terjedelemben és hangsúllyal szerepel törzsszöveg a tankönyvben – pl. Apáczai Kiadó, Pedellus Kiadó könyvei
– A tankönyv az angolszász etikatanítási szemléletet követi, kevés törzsanyaggal – pl. Mozaik, NTK kiadók könyvei

Mindkét típus alkalmazhatja az egyéni vagy csoportos gyűjtőmunkát. Ennek során szintén tényanyag gyűlhet össze, de ennek mind tartalma mind értelmezése kevésbé határozható meg előre, mint egy tankönyvé.

Az erkölcstanban nem vagy csak kevésbé használható a leíró jellegű tudás számonkérése, értékelése.

2.
A tantárgy „tananyaga”, a tanórákon elsajátítandó tudás lehet leíró jellegű és kompetenciajellegű tudás is. A kerettantervben meghatározott célok elsősorban fejlesztésjellegűek, tehát a „a tanuló képes arra, hogy …” kifejezéssel kezdődnek, ennek értékelése objektíven azonban jóval nehezebb, és nincsen is rá megfelelő eszköztár kialakítva. Nem egy-egy produktum, tevékenység megfigyelésével értékelhetők, hanem hosszabb távú megfigyeléssel. Sok közülük egyben nevelési cél is.

3.
A tantárgy fő célja, az erkölcsi fejlődés, a szocializáció erősítése, támogatása. Azonban – látszólag ellentmondásos módon – a tanuló mindennapi viselkedését, illetve erkölcsi meglátásait sem értékelhetjük, mivel a negatív értékelés visszavetheti a fejlődést, az iskolai magatartást pedig külön kell kezelni.

Részlet a kerettantervből:

…. az erkölcstan esetében az értékelés módja is eltér a hagyományos tantárgyi értékeléstől. Az osztályozás nélküli értékelés fontos területe lehet a kívánatos magatartási értékek rendszeres megerősítése – szóban vagy bármilyen egyéb formában –, egyrészt a pedagógus, másrészt a társak és a közösség részéről. Osztályzattal is értékelhető az egyéni vagy közös feladatokban való részvétel, illetve egy-egy konkrét tevékenység megvalósításának igényességére.  Soha nem irányulhat viszont az értékelés azoknak a személyes vélekedéseknek a minősítésére vagy osztályozására, amelyek értékközpontú kialakítása a tantárgy lényegi funkciója.”

A szocializáció illetve az erkölcsi érzék fejlesztése hosszú távú, legalább nyolc évre tervezett folyamat. A célok eléréséhez javasolt módszerek igénylik az önfeltárást, a megnyilvánulást társas közegben, az őszinteséget, önértékelést. Ezek ellen hathat a negatív értékelés. Ha valahol, ennél a tárgynál igazán fontos az értékelés fejlesztő volta. Azonban azt is tudjuk, hogy a gyermek szocializációjában, erkölcsi nevelésében valójában kevesebb szerepe jut az iskolának, ezért nehéz eldönteni, milyen iskolai tevékenységet, produktumot lehet értékelni.

Mindezek figyelembevételével az értékelési módokra csak javaslatokat teszünk, a pedagógus dönti el, melyeket alkalmazza. (Ahogy más tantárgyak esetén is. Egyelőre nincsen központi felmérés kapcsolva a tantárgyhoz.) A bevezetés folyamán, a tanítás során kristályosodik ki majd az értékelési rendszer – szakmai egyeztetés, műhelymunka szükséges.

Az értékelési rendszer kialakításánál felmerülő kérdések:

Milyen “produktumot” tud a pedagógus értékelni?
Milyen elvek alapján?
Milyen megfigyelések alapján értékelhető a fejlődés?
Miből szülessen osztályzat?

Lehetséges problémák, aggodalmak:

Kevés az objektív elem az értékelésben.
Az osztályzatok mögé nem rendelhető pontszám, skála.
Nehéz olyan egységes feladatot adni az osztálynak, amire mindenki kap jegyet (mint például a hagyományos dolgozat).
“Túl sok” jó jegy születik.
“Nem veszik komolyan” a tantárgyat a tanulók és/vagy a szülők.
Jó jegyet kaphat egy rossz magatartású tanuló is.

Néhány javaslat az értékelésre:

1. A tanórán való részvétel, aktivitás értékelése – például beszélgetésben, játékokban
Lehetséges probléma: Vannak olyan tanulók, akik nehezen nyílnak meg.
Kérdés: Lehet-e a közös munka akadályozását negatívan értékelni?

2. A megfogalmazások igényességének, pontosságának értékelése – például beszélgetésben, írásban
Kérdés: Mennyire számíthat bele a tartalom is?
Fontos szempont: Figyelembe kell venni a gyermek nyelvi képességeit, fejlettségét.

3. A közös munkában megjelenő igényesség értékelése – például  odafigyelés a másikra, beszélgetésben, vitában történő kulturált részvétel, csoportmunka megosztása.

Megjegyzés:
A tanulói aktivitás vagy a gondolatok megfogalmazásának értékelésekor figyelembe kell venni a tanuló személyiségét, képességeit. Azért is fontos többféle módot alkalmazni az értékelésben, mert a tanulók képességei különböző erősségűek, más-más tanulási helyzetben teljesítenek jobban.

Az 1. és 3. pontban előkerül a negatív értékelés kérdése. Ha nem egyértelműen magatartási problémának nevezzük, hanem konkrét tevékenységhez kötjük, ezekben az esetekben lehet valamilyen negatív jelzés a közös munka hátráltatására, de érdemjegyet semmiképpen nem javaslunk.

4. Produktumok értékelése

4.a. Rajzok, kézműves tevékenység, alkotás
Fontos szempont: Nem a minőség, hanem a tanulóhoz mért igényesség, beletett munka számít.

4.b. Projektmunka, kutatómunka
Fontos szempont: A beletett munka, alaposság, kivitelezés számít elsősorban.

4.c. Önálló véleménykifejtés, szóban, írásban
Fontos szempont: A gondolatok megfogalmazásának igényessége, eredetisége számít.

Megjegyzés:
A 3. és 4. pontban a tartalom – kivitelezés kérdése merül fel. Ha olyan gondolatok születnek, amelyeket a pedagógus nem érez helyesnek, nem értékelheti negatívan tartalmilag. Ez nehéz kérdés, a tantárgy alapjaihoz nyúlik vissza. Az erkölcsi ítéletek, nézetek fejlődéséhez idő szükséges, ezek végiggondolása, megvitatása, belsővé válása hosszú folyamat, ezért mindenképpen el kell kerülni, hogy ennek egy adott pillanatnyi  állapotát minősítsük. Ráadásul a gyerekek könnyen arra következtetésre jutnak, hogy „azt kell mondani és írni, amit hallani szeretne a felnőtt” a jó jegyért.

Az alsóbb évfolyamokon a rajzos, manuális tevékenységek mint az aktivitás produktumai értékelendők, „nem rajz- vagy technikaóra”. Ezeket kísérheti szóbeli leírás is – pl. elmesélik, mi látható a rajzon, miért azt rajzolta, így a kettő együtt is értékelhető.

Több értékelési módnál felmerülhet, hogy valójában valamilyen más tantárgynál fejlesztendő képességet értékelünk. Az erkölcstanhoz a tantárgy jellegéből következően sok képesség tartozik, például verbális és kommunikációs képességek, logikai képességek, az önreflexió, az empátia képessége. Ezek fejlesztése is része az erkölcsi nevelésnek.

5. Tárgyi tudás értékelése

5.a. A tanuló elé kerülő leíró jellegű ismeretanyag, például tankönyvi vagy egyéb szövegek, adatok, információk tartalma alapján

5.b. Fogalommagyarázatok, -értelmezések
Fontos szempont: Hasznos a tanulók számára összegyűjteni az elvárt definíciókat.
Fontos szempont: Egyéni megfogalmazások is elfogadhatók, ha értő fogalomhasználatra utalnak, akár példák is.

5.c. Korábbi órákon elhangzott megbeszélések tartalma, kiemelkedő gondolatok
Fontos szempont: A pedagógusnak érdemes jegyzetelnie az órán elhangzottakat.
Lehetséges probléma: Nem ugyanúgy emlékeznek vissza.

Megjegyzés:
A tárgyi tudás értékelése kisebb mértékű legyen, és ha lehet, a témához tartozó legszükségesebb információkat kérjük csak számon. Ne érezzék úgy a tanulók, hogy „történelemóra van”, de az is tény, hogy az erkölcstan tematikája nincs teljes átfedésben az egyéb tantárgyakéval, így szükség van olyan információkra, amelyekkel más órán nem találkoznak. Ugyanakkor, mivel az emberi élet legalapvetőbb területeit járjuk be, valamilyen tudása, tapasztalata minden gyereknek van ezekről.

A fogalomdefiníciók között megjelenhetnek az értékek, erkölcsi fogalmak is. Ezek egységes, előre meghatározott definícióját nem javasoljuk, éppen ezeknek a fogalmaknak a közös boncolgatása, értelmezése fejleszti a megértést és az azonosulást. Ezeknél különösen fontosak az egyéni megfogalmazások, kisebb gyerekek esetében lehet példaalapú definiálás.

Az 5.c. szintén tárgyi tudást, memóriát értékel, amelyben jelen van a részvétel, odafigyelés is és a tudás épülése is. Az alapja viszont a csoport által az órán megalkotott tudás, nem egy előre leírt tananyag.

6. Tanári értékelés a fejlesztési célok alapján időszakonként

7. Tanulói önértékelés a fejlesztési célok alapján időszakonként
Fontos szempont: Javasolt körültekintően megfogalmazott kérdésekkel segíteni.
Fontos szempont: Nem annyira a tartalom, inkább maga az önreflexió értékelendő.

Megjegyzés:
A kerettanterv fejlesztési céljaiból ki lehet választani néhányat, vagy ehhez hasonlókat alkotni, és időnként értékelni az ebben történt fejlődést. Ezt, amennyire lehet, pozitívan tegyük, esetleg egy-két javaslatot tegyünk arra, mely területeken lenne jó még fejlődni. Ennek a módnak egy változata egy önismereti kérdőív, napló, de ez olyan csoportban megvalósítható, ahol fejlettebb a gyerekek önreflexiója.

Az értékelés rendszere

Az értékelésbe érdemes belevonni a csoportot illetve a tanulót – ez illeszkedik a tantárgyi sajátosságokhoz, célokhoz.

Az értékelés történhet nyilvánosan, a csoport előtt és egyénhez szólóan.

Az értékelési rendszer kialakításában kisebb arányban javasolt osztályzást alkalmazni, nagyobbrészt szöveges vagy egyéb formát.

A csoportba tartozó gyerekek személyisége, tudása és a csoportlégkör alapján határozza meg a pedagógus, milyen arányban alkalmazza a tanári, a csoport- és az önértékelést, mely értékelési módokat alkalmaz illetve nem alkalmaz nyilvánosan. Az osztályzás arányát javasoljuk a minimálisra csökkenteni.

Az értékelés történhet egyedi, alkalomszerű és rendszeres formában is. Egyedi értékelés alatt egy-egy tanuló teljesítményének értékelését értjük, ilyenkor nem kell ugyanarra a munkára másoknak is feltétlenül értékelést/jegyet kapniuk. Ilyenkor követhetjük azt az elvet, hogy a legjobban sikerült munkák kapnak elismerést, csak figyelnünk kell arra, hogy bizonyos időszak alatt mindenki sorra kerüljön. Kialakíthatunk rendszeres értékelést, pl. negyedévente, vagy tematikai egység lezárásakor, ilyenkor mindenkit értékelhetünk. Alkalomszerű értékelés – amely az egyedi értékelés változata – alatt pedig azt értjük, hogy ha egy tanuló általunk ismert képességeihez vagy korábbi megnyilvánulásaihoz képest mutat pozitív változást – például először vállal részt szituációs játékban –, vagy különösen igényesen fogalmaz meg egy gondolatot, akkor azt kiemelhetjük, akár különleges elismeréssel kísérve.

A fenti javaslatokból ki lehet alakítani egy, a témákhoz, feldolgozási módszerekhez, használt taneszközökhöz rendelt, többféle értékelési módot alkalmazó rendszert egy tanévre.

Fő elvek: az egyéni gondolatok tisztelete, az őszinteségre bátorítás, az elfogadás érzékeltetése, ugyanakkor az igényesség, a részvétel  elvárása.

Érdemes megtervezni az értékelési rendszert tanévkezdés előtt, és tájékoztatni erről a tanulókat, esetleg a szülőket, mivel sok a kétely ezzel kapcsolatban. Elhangozhat, hogy ez egyéni rendszer, amelyet a későbbiekben akár a tanulókkal közösen módosíthatunk is. Fontos kiemelni, mire kapnak osztályzatot a tanulók. Ide tartozhat a „Lehet-e megbukni erkölcstanból?” kérdés. A fenti elvek követése esetén csak a teljesen passzív vagy akadályozó tevékenységű tanuló kerülhet bukás közelébe, de ezt igyekezzünk elkerülni.

Forrás: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Támop 3.1.1
http://www.ofi.hu/szakmai-hatteranyagok-irodalomjegyzek-linkgyujtemeny
“Értékelési lehetőségek az erkölcstan tantárgyban”

Óratervek

Megnyílt az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a TÁMOP 3.1.1. projekt keretében készített és további fejlesztés alatt álló, tantárgyi implementációt segítő honlapja. Ezen a szakmai háttéranyagok mellett óraterv-javaslatok is találhatók.
http://www.ofi.hu/oravazlat-0

1. évfolyam
Témák: Ilyen vagyok, Önkifejezés (Képmelléklettel), Szokások, Szomszédaink (Képmelléklettel), A mi vidékünk, Utak, Jó és rossz

2. évfolyam
Témák: Érzelmeim (Képmelléklettel), Jóvátétel, A családom és én, Lakóhelyünk óvása, Szomszédaink, A környezet tisztelete, Tér és idő

3. évfolyam
Témák: Tulajdonságaim, Az egyén és a közösség tudása, A csoport tulajdonságai, Mindenki másképp látja, Tárgyak régen és most (Képmelléklettel), Nevezetes épületek, Valóság és képzelet

4. évfolyam
Témák: Állapotok, érzések kifejezése, Megbántás, sértődés, Iskolai szabályok, Előítélet, Lakóhelyi örökségünk, Születés

5. évfolyam
Témák: Egészség, Barátság, Kommunikáció (Képmelléklettel), Kiközösítés, Közösségi oldalak, A média hatásai, Megismerés

6. évfolyam
Témák: Ép lélek (Képmelléklettel), Fogyatékosság, Barátság, Családi konfliktus, A gyermekek jogai, Az ökológiai lábnyom, Mítoszok

7. évfolyam
Témák: Tények és értékek, Vonzódás, Generációk (Képmelléklettel), Jólét, elégedettség, szegénység, A kereszténység

8. évfolyam
Témák: Önvizsgálat, önnevelés, Párkapcsolatban, Szabadság – Út a vadonba (ppt-vel), Európa, Tanult tehetetlenség, Szabadság a Bibliában

Óratervek és általános támogató anyag a kísérleti OFI tankönyvekhez az OFI honlapján

5. évfolyam
Támogató pedagógiai anyag az Erkölcstan 5. kísérleti tankönyvhöz
1. Bevezetés
2. Egyedül nem megy – 1. fejezet
3. Egyedül nem megy – 2. fejezet
4. A legszorosabb kapcsolatok: a család – 1. fejezet
5. A legszorosabb kapcsolatok: a család – 2. fejezet
6. Vannak-e céljaid? 1. fejezet
7. Vannak-e céljaid? – 2. fejezet
8. A megértés
9. A párbeszéd
10. A konfliktus
11. A barátság
12. A kapcsolat
13. Mi és ők – összefoglalás
14. Az emberi élet lépcsőin
15. Barátságban az állatokkal

6. évfolyam
Támogató pedagógiai anyag az Erkölcstan 6. kísérleti tankönyvhöz
1. Bevezetés
2. Jó másoknak adni
3. Egyenlők és egyenlőbbek
4. Mi és ők
5. Hová tartozol? I.
6. Hová tartozol? II.
7. Vallási közösségek
8. Ahogy több a gazdag, egyre kevesebb a szegény
9. Szegény gazdagok – gazdag szegények
10. Összetartó erő vagy érzéketlenné tevő felület? – 1.
11. Összetartó erő vagy érzéketlenné tevő felület? – 2.
12. Együtt itthon a Kárpát-medencében
13. Mi és ők – összefoglalás
14. Kíváncsiság és megismerés
15. Magyar marslakók

A Sapientia Főiskola honlapján óratervek is találhatók
Alsó tagozat
Felső tagozat
Középiskola

Az Amnesty International foglalkozástervei általános iskolásoknak
Te, én, mi és az emberi jogok

Óratervek, egyben az óra lezajlásáról is jegyzetek a Konstruktív konfliktuskezelés témájában az ofoe.hu-n. Egyben minta a pedagógus óravezetési kommunikációjára.
Tanmenet (az oldal alján a foglalkozások linkjei)

A sulinet.hu weboldalon megtalálhatók (voltak) a “Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák” terület 1-12. évfolyamokra korábban, magas szintű szakmai munkával részletesen kidolgozott pedagógiai csomagok egy része. A “Modulleírások” teljes óraterveket tartalmaznak!
http://www.sulinet.hu/tanar/kompetenciateruletek/4_szocialis/
A Szociális és életviteli kompetenciák fejlesztése programcsomag
jelenleg megtalálható a Szabad Iskolákért Alapítvány honlapján. http://www.kooperativ.hu/szocialiskompetenciak

Drámapedagógiai foglalkozások tervezete
Dobai Eszter: Másnaposok, Varga Izabella: Viima
DRÁMAPEDAGÓGIAI MAGAZIN /48. (2014/2. sz.)

Barankovics István Alapítvány kiadványai:
Innovatív módszertani megoldások a fiatalok társadalmi szerepre való felkészítésében

Általános iskolai és középiskolai tematikus tervek

Feladatajánlók az Igazgyöngy Alapítványi Iskolától
Bár nem a vizuális nevelés a fő célunk, különösen alsó tagozaton sokszor javaslunk levezetőnek alkotó feladatot mi is erkölcstanórán. Egy-egy téma zárásaként a gyerekek akár egyénileg, akár közösen készíthetnek képet a témához kapcsolódóan. Az alapítvány – amely már több könyvünkhöz rendelkezésre bocsátotta a gyerekek rajzait – most konkrét feladat- és foglalkozásterveket jelentet meg, valamint a társas készségek fejlesztéséről is ír a honlapján.

Óravázlat 1. évfolyam. Témakör: Érzelmeim
Budapest XVIII, ker. Pedagógiai Intézet