Konfliktuskezelés

Korbai Katalin:
Konfliktuskezelés az első osztályban – a Rogers Személyiségközpontú Iskolában
osztalyfonok.hu

Kereszty Zsuzsa: 
Ő kezdte… cikksorozat az ofoe.hu-n
Konstruktív konfliktuskezelés 6–10 évesek tanítói számára
Bevezetés
A tanító és a konfliktusok
A gyerek és a konfliktusok
A másik szempontja
Társas kapcsolatokat erősítő tevékenységek
Konfliktusok képzeletben: mesehallgatás
Konfliktusok szerephelyzetben: dramatikus játék

Simon Gabriella:
Konfliktuskezelés és mediáció 8 évfolyamon és középiskolában – óraterv

Módszertani segédkönyvek

Az itt ajánlott könyvek az erkölcstan tanításának támogatására készültek. A korábban, más területekhez készült, de itt is alkalmazható ötleteket A tantárgy aloldalon találjuk.

Erkölcstan és etika oktatásához írt tanári segédkönyvek
A Társadalmi Megújulás Operatív Program támogatásával a „Szakmai tanárképzés országos módszertani- és képzésfejlesztése” TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0012 sz. projekt keretében, 2015-ben, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar gondozásában elkészült és online formában elérhető és letölthető négy, erkölcstan, etika és filozófia oktatáshoz írt segédkönyv. Mindegyikben találhatunk hasznos ötleteket a többi évfolyam és tantárgy tanításához is.

Fenyődi Andrea: Tapasztalatok és lehetőségek az erkölcstan tanításában és azon túl 1-6. TANÍTÓ 2017, 55. évf. 1-6. szám

Fenyődi Andrea: Erkölcstanári segédkönyv a gimnáziumok 5-6. évfolyama számára
Bóna Gézáné Maksay Mária: Erkölcstan tanári segédkönyv a gimnáziumok 7-8. évfolyama számára
Bóna Gézáné Maksay Mária: Etikatanári segédkönyv a középiskolák 11-12. évfolyama számára
Farkas Zoltán: Filozófiatanári segédkönyv a gimnáziumok 11-12. évfolyama számára

Gönczöl Enikő – Kereszty Zsuzsa – Komaság Margit szerzőktől Jó emberek léteznek, hogyan lehetségesek? címmel tanári segédkönyvet jelenetett meg az Iskolafejlesztési Alapítvány. A könyv beszerezhető online is (webshop).
Az írások egy része megjelenet a Tanító c. folyóiratban Kereszty Zsuzsától 2015 és 2016 között.

Minta a pedagógus kommunikációjára erkölcstanórán

Honlapunkon sok tanítási segédanyagot ajánlunk a pedagógusoknak, amelyek tartalmakat és módszereket kínálnak az erkölcstan tanításához. Jóval nehezebb azonban már megvalósult tanítás reflexióját megtalálni. Az osztályfőnökök egyesületének honlapján találtam egy igen részletesen leírt képzésmenetet, amely a konstruktív konfliktus kezelés fejlesztését célozza meg. Ez azon túl, hogy sok elemet – játékot, feladatot valamint felépítési, tervezési mintát  – mutat be, beszámol részletesen – mintegy jegyzőkönyvszerűen – a gyerekek viselkedéséről és a tanár reagálásáról, helyzetkezeléséről. Ez utóbbi egyfajta mintát nyújt az erkölcstan tanításában igen hasznos facilitátori szerepre – elsősorban a gordoni nyelvezet használatával –, arra, hogyan léphet be a csoportba a tanár megfelelő kommunikációval. Érdemes végigolvasni és megfigyelni az interakciókat. (A bemutatott foglalkozások nyolcadik évfolyamosokkal zajlottak.) Természetesen maga a téma is illeszkedik az erkölcstan tematikájába.

Tanmenet

1. találkozás: Mi a konfliktus? Bevezetés
2. találkozás: Pozitív énkép kialakítása, megerősítése
3. találkozás: Pozitív énkép kialakítása, megerősítése
4. találkozás: Az emberek közötti különbségek tudatosítása, a másság
5. találkozás: Az eredményes kommunikáció
6. találkozás: Pozitív önértékelés, én-erősítés, másság, eredményes kommunikáció
7. találkozás: Empátia
8. találkozás: Az értő figyelem
9. találkozás: Az asszertivitás
10. találkozás: Az együttműködés fontossága
11. találkozás: Konstruktív problémamegoldás
A gyerekek véleménye a „konfliktusórákról”

Erkölcstan a médiában

2013, az erkölcstan bevezetése óta összegyűjtött sajtóanyagok tekinthetők itt meg, amelyek alapján valamennyire felmérhető, milyen aggodalmak, kétségek, előzetes ítéletek, feltételezések keletkeznek és jelennek azóta is a tantárggyal kapcsolatban.

Táblázat

Kivonatok az országos kérdőív eredményeiből

Kivonatok az országos kérdőív nyitott kérdéseire adott válaszokból – 2015 augusztus

2015 júniusában tanévzárás után egy kérdőívet indított el az OFI TÁMOP 3.1.1. munkacsoportja, amelynek eredményei a további tananyagfejlesztés céljait szolgálták. A kérdések az erkölcstannal kapcsolatos tanári tapasztalatokra fókuszáltak. A kitöltők tanítók és felső tagozatos tanárok voltak, valamint középiskolai etikatanárok is.

A kérdőív teljes feldolgozása még nem történt meg, ám a nyitott kérdésekre adott válaszok érdekes képet mutatnak a pedagógusok tapasztalatairól. Több száz kitöltés érkezett – ezúton is köszönjük a kitöltőknek –, ezért az itt olvasható, egy-egy kérdésre vonatkozó összegzések is több száz választ tartalmaznak.
Ezeknek az anyagoknak a tartalma nem tekinthető reprezentatív kutatási eredménynek! Közreadásuk a tapasztalat megosztását szolgálja.

Kérdések voltak:
Egyetértett-e a bevezetéssel? Ha igen, miért?
Miért nem értett egyet a bevezetéssel?

Milyen az általános attitűdje a tantárgyhoz?
Milyen nem várt, pozitív dolgokat vett észre?
Milyen volt a gyerekek reakciója?
Melyek a lehetséges fejlesztési területek?
Milyen jelei vannak a tanulók fejlődésének?
Mit érez legnagyobb sikerének?
Melyek a legnagyobb nehézségek?

Hogyan végzi az értékelést?
Milyen szaktudásra lenne szüksége?
Milyen a kollégák és a szülők hozzáállása?
Mennyiben illeszkedik a tantárgy az iskolai gyakorlathoz?
Milyen a hit- és erkölcstannal az együttműködés?

 
Melyek voltak a legérdekesebb / legváratlanabb / legnehezebb / legkellemesebb / legkellemetlenebb esetek?

Szöveges értekelés alsó tagozaton

Az alábbi mondatok javaslatok az alsó tagozatos szöveges értékeléshez, tetszés szerint bővíthetők, árnyalhatók.

A TANULÓ

Munkája  csoportban:

Aktívan vesz részt a csoport munkájában.
Csoportját ötletekkel segíti.
Végrehajtja a csoport által rá bízott feladatokat.
Nehezen vonható be a közös munkavégzésbe.
Hátráltatja a csoport munkáját.

Részvétele a beszélgetésekben:

Aktívan részt vesz a beszélgetésekben.
A beszélgetésbe néha bekapcsolódik.
A beszélgetésben csak megfigyelőként vesz részt.
A közös beszélgetésekbe nehéz számára bekapcsolódni.

A közös játékokban:

Szívesen vesz részt.
Együttműködően vesz részt.
Megfigyelőként vesz részt.
Nehezen kapcsolódik be.
Szabályokat betartja.

Társaival való kapcsolata az órákon:

Nyílt, közvetlen, kommunikatív.
Együttműködő.
Nem kezdeményező.
Visszahúzódó.
Hátráltató.

Munkája egyéni alkotó tevékenységekben:

Általában önállóan dolgozik.
Munkái igényesek, kreatívak.
Kevés segítséggel dolgozik.
Gyakran igényel segítséget, ötleteit nehezen valósítja meg.
Probléma esetén sem kér segítséget.
Nem szívesen végez alkotó tevékenységet.

Az erkölcstan témáihoz való viszonya:

Általában érdeklődik a témák iránt.
A témákon tovább gondolkodik.
Csak néhány téma köti le.
Kérdéseket tesz fel, dilemmákat vet fel.
Tapasztalatait be tudja vonni a megbeszélésekbe.

Fejlődése:

Nyitottabbá vált.
Önismerete, önreflexiója fejlődik.
Társai iránti érdeklődése nő.
Önfegyelme javul.
Önkifejezése bővül.
Vitakultúrája fejlődik.
Együttműködése javul.

 

Pedagógiai naplók a tanítási tapasztalatokról

Pedagógiai naplók az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján
Tizenegy gyakorló erkölcstantanár tapasztalatai olvashatók pedagógiai naplók formájában a Támop 3.1.1. implementációs honlapján: http://www.ofi.hu/pedagogiai-naplok
Az írások beszámolnak az általános fogadtatásról, az erkölcstan iskolai helyzetéről, a tanítás esetleges nehézségeiről és a pedagógusok viszonyulásáról. A naplók tartalmának összesítése megjelent az Új Pedagógiai Szemlében (2015. 3-4. 80. old.) is.

A kivonatok megtekinthetők word-formátumban is itt.

Módszertani segédkönyv az etika (erkölcstan) oktatásához

Elkészült a Társadalmi Megújulás Operatív Program támogatásával a „Szakmai tanárképzés országos módszertani- és képzésfejlesztése” TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0012 sz. projekt keretében, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar gondozásában Fenyődi Andrea: Erkölcstanári segédkönyv a gimnáziumok 5-6. évfolyama számára c. kézikönyv. Elsősorban módszertani segédkönyv, amely – bármely iskola – 5-6. évfolyamára fókuszál tartalmilag, de mind módszertanát, mind általános szemléletét tekintve mindegyik korosztály tanítása számára találhatunk hasznos elemeket.

Részlet a lektori véleményből:

“Mind elméleti értelemben példaértékű alkotás, mind pedig a gyakorlati hasznosság vonatkozásában: egy jó segédkönyv (manual) olyan, mint egy szakácskönyv, segítségével jó ételek főzhetőek akkor is, ha a felhasználó kevésbé gyakorlott is. Ehhez persze az is kell – és ez a segédkönyv ebben is roppant jó szemléletet képvisel -, hogy a Szerző „felnőttnek”, önállónak tekinti a felhasználó pedagógusokat, akik remélhetően élni is fognak mindezzel. …

Ezzel együtt is ez a munka okos, informatív és jól szerkesztett (átlátható) anyag – és nagyon sok esetben példaértékűen vállalja a tantárgy bevezetéséből adódó úttörő szerepet. Úgy gondolom, hogy ennek a segédkönyvnek fontos szerepe lesz a tantárgy kanonizálódásában, illetve abban a vitában is, amely az erkölcstan tankönyvekről folyik napjainkban is. Mit tartalmazzon az erkölcstan tankönyv? Kell-e egyáltalán? Kiknek íródjon? A tudatos tanárok ugyanis többnyire adaptív módon saját anyagaikból tanítanak, a tankönyvekre igazából csak háttéranyagként van szükségük. Egy ilyen segédkönyv fontos érv lesz a Magyarországon még többnyire uralkodó „tankönyv-fetisizmus ellen.

Kifejezetten jónak és áthatónak gondolom a segédkönyv szerkezetét, ahogy az oktatáspolitikai háttértől az elméleti háttér felrajzolásán át eljut a konkrét óraszervezésig, majd különböző ajánlatokkal is “bombázza” a pedagógusokat.

A segédkönyv legfontosabb erénye, hogy a Szerző roppant gazdag módszertani arzenállal „kínálja meg” a pedagógusokat, a sokféleséggel egyben jelezve, hogy válogatniuk, választaniuk kell a különböző módszerek között. Nem elégedhetnek meg egy-egy jól bevált módszer alkalmazásával, hanem állandóan mozgásban kell maradniuk ebben a tekintetben – figyelve a témák és a diákok aktuális érvényességére és állapotára.

Új és nagyon fontos elem – mintaértékű – a pedagógiai ívek bemutatása. Egyrészt azért, mert az 5-6. évfolyamos ún. kísérleti tankönyvek alapvető problémája az, hogy megírásukkor már nem jutott idő sem az egyes leckék elemein belüli összefüggések kidolgozására, sem pedig a leckék közötti koherencia megteremtésére. Másrészt azért, mert így – egyfajta „rejtett tantervként” – a Szerző bemutatja a tanároknak azt a roppant tudatos óraszervezési megközelítést, amelyet erkölcstan tanáraitól jogosan elvár. Nagyon hasznosnak ígérkezik a segédkönyv végi Ajánlás-sor is.” Jakab György

Az erkölcstan kerettanterv 5-6 évfolyamának tematikai bontása – a könyvben minden nagy témakörből egy résztémát mutatunk be, a többi résztéma feldolgozása itt olvasható.

Az én világom 3. bemutatása

Ideiglenes segítség Az én világom 3 erkölcstan kézikönyv keresőinek
Kedves Kollégák, több megkeresés is érkezett Az én világom 3. kézikönyvével kapcsolatban. Addig, amíg a hivatalos megjelenésre sor nem kerül, itt találhatnak részleteket a kéziratból. Ez az elérhetőség csak néhány hétig lesz nyitva.

Kedves Kollégák!

Hamarosan megjelenik Az én világom 3 erkölcstankönyv. Reméljük, a kezdődő tanévben sikerrel használják majd a tankönyvcsalád harmadik részét.

A tankönyv felépítésében és koncepciójában is követi az előző két könyvet. A 3-4. évfolyampár kerettantervi tananyagából, az első osztályos könyvhöz hasonlóan az első három témakört dolgozzuk itt fel: Én magam, Én és a társaim, Én és közvetlen közösségeim. (A következő három nagy téma a negyedik évfolyamon kerül feldolgozásra.) Ezt a szerkezeti bontást az indokolja, hogy így egy témakörre több idő, nagyobb óraszám jut, jobban el lehet mélyülni a tananyagban és a különböző képességek gyakorlásában. A kerettanterv egy-egy altémája sem csak egy órát kaphat, hanem lehetőség van a téma reflexiójára is a következő órán. (Ha egy nagy témakörre 32/6 óra, azaz 5 óra jutna, mindegyik nagy témát csak felületesen érinthetnénk.)

A három nagy fejezeten belül 31 lecke található.

Ilyen vagyok
Újra együtt, Fejlődés, Szokásaim, Segítség, Egészségem, Érzelmeim, Önismeret, Mások szemében, Önzetlenség, Hősök és példaképek
Társak között A szavakon túl, Félreértés, Megértés, Családi kapcsolatok, Barátság, aranyfonál, Barátaim között, Hasonlóság, különbség, Konfliktusok, Megoldások, Egyedül, Külön, Kiközösítés, Szeretet
Közösen Ahonnan jövök, A mi osztályunk, Ismerjük egymást?, Közösség, Mindennapi szabályok, Együttműködés, A mi iskolánk, Mások iskolái

Új vagy továbbfejlesztett elemek a tankönyvben:

  • megjelenik a képregény, amely egy esetet, dilemmát ábrázol képpel és szöveggel, ezeket elemezhetik, eljátszhatják, átalakíthatják, folytathatják, megbeszélhetik a gyerekek,
  • Panka és Peti a gyerekehez fordulva tesz fel egy-egy kérdést, amelyen a tanulók egyénileg gondolkodhatnak, írhatnak róla,
  • gyakrabban szerepelnek a projektfeladatok, amelyek elvégzésekor a közös munkát megtapasztalhatják és értékelhetik a gyerekek,
  • többször találunk vitára vagy fogalom értelmezésére késztető állításokat,
  • határozottabban foglakozunk a lehetséges konfliktusokkal és gyakoroltatjuk a konfliktuskezelést, az erőszakmentes kommunikációt,
  • a képek nemcsak illusztrálnak, hanem gyakran feladatok is kapcsolódnak hozzájuk.

A korábban átvett témák fokozatos építkezéssel bővülnek a korosztályi jellemzőknek megfelelően. Például az önismeret altéma az első osztályoshoz képest erősebb önreflexióval és tervezéssel bővül (2. Fejlődés c. fejezet) és az önreflexiót segítendő a többiek szokásait, mások életvitelét is megismerik a gyerekek, összehasonlítják a sajátjukéval (3. Szokásaim). Az önreflexiót segítik a rendezést és igénylő feladatok: tervek, táblázatok, kérdőívek (pl. 3. Szokásaim). Az önismereten túl erősebb hangsúlyt kap a viselkedés dinamikája: önmagunk kifejezése, cselekvéseink milyen módon hatnak társainkra (pl. 6. Érzelmeim). A társas kapcsolatok jellemzőinek további megismerése, elemzése mellett jelentős a képességfejlesztés: gyakorlatok szerepelnek a kommunikáció javítására (7. Mások szemében, 12. Félreértés, 13. Megértés, 22. Kiközösítés) és a konfliktuskezelési technikák megismerésére (16. Barátaim között, 18. Ellentétek, 19. Megoldások). Az értékek és az önálló felelősségvállalás erősítésének érdekében a korábban már megismert alkotómunkák nagyobb része célozza meg mások megsegítését vagy a közösség építését (pl. 2. Fejlődés, 4. Segítség, 5. Egészségem, 9. Önzetlenség, 12. Félreértés, 15. Barátság, aranyfonál, 25. A mi osztályunk, 26. Ismerjük egymást?, 28. Mindennapi szabályok). A család témája már a felmenők, a korábbi generációk életének megismerésére is kiterjed (24. Ahonnan jövök). A kutatómunka nagyobb szerepe az – önálló – ismeretszerzés fontosságára hívja fel a figyelmet, valamint a jó példák észrevételére saját környezetünkben (4. Segítség, 19. Megoldások, 30. A mi iskolánk). A mások helyzetébe való belehelyezkedést gyakoroltatja már nem csak az irodalmi részletekben megismerhető történetek elemzése, hanem a képregény mint műfaj megjelenése a könyvben. Ezek hétköznapi, kortársakkal kapcsolatos helyzeteket jelenítenek meg, így mind megértésük, mind megbeszélésük vagy eljátszásuk könnyen mehet. (15., 20., 44., 50., 63., 65. old.) Ezen kívül az egyéni gondolatok, reflexiók megfogalmazását két ismerős figuránk, Panka és Peti kérdései segítik. Ebből akár portfólió-szerű önismereti anyag is összeállítható. (9., 11., 21., 26., 38., 47., 54. old.) Nagyobb hangsúlyt kapnak ugyanakkor a csoportos vagy páros munkák, többek között azért is, mert maga a munkaforma is elősegíti a szociális képességek fejlődését. (13., 14., 17., 23., 24., 25., 29., 33., 35., 37., 41., 45., 51., 54., 59., 61., 63., 65., 67., 69., 71. old. Természetesen a munkaformát a pedagógus határozza meg, ezek javaslatok.)

A tanítás koncepciójának továbbra is a rugalmasság, tanulókhoz való alkalmazkodás az egyik alapja. Tankönyvünk tehát széles feladatsort kínál egy-egy kerettantervi résztéma feldolgozásához, amelyből a tanító és a gyerekek választják ki a számukra legérdekesebbet. A másodikostól eltérően ebben a tankönyvben kétoldalas leckék szerepelnek, tehát egy résztémát több lecke vesz át. Ez segítheti egy tanóra tervezését, de nem szabad, hogy beszorítsa a tanítót úgy, hogy minden leckének minden feladatát el akarja végezni. A tankönyveket a szerzők általában túltervezik a választási lehetőségek érdekében, valamint azért, hogy a módszertani paletta szélesebb legyen. Ezért semmi probléma nincs azzal, hogy például egyik órán egy tankönyvi leckéből szövegfeldolgozással közelítjük meg a témát, a következő leckéből pedig inkább a dramatizálás vagy a kutatómunka révén fejlesztjük a gyerekeket.

Tankönyvünk a módszertani eszközök és tevékenységek széles palettáját alkalmazza – elsősorban a tanító munkáját segítendő, hogy az adott tanítási helyzetben a véleménye szerint legalkalmasabb, a csoportnak leginkább megfelelő módszert válassza. (Hiszen például az olvasási nehézséggel küzdő gyerekeknek alkalmasabb módszer a dramatizálás.) Ezek: ráhangoló játékok, versek, esetelemzések – irodalmi szemelvények, képregények vagy valós tapasztalatok feldolgozása megbeszéléssel, egyéni véleményalkotás írásban vagy képi kiegészítőkkel, véleményalkotás és -egyeztetés beszélgetés és vita segítségével, asszociációs feladatok – képek, versek alapján – a nem tudatos és affektív tényezők, valamint személyes tapasztalatok előhívására, dramatizálás, szituációs játékok, alkotómunka, ismeretszerzés, kutatás, projektmunka, kommunikációs technikák megismerése. A projektmunkák egy része iskolán kívüli tevékenységhez kapcsolódik. (15., 57., 69. old.)

A harmadikos tankönyv – fentebb vázolt – tematikai és módszertani egységeinek bővítését és hangsúlyáthelyezését az életkori sajátosságokkal összhangban végeztük. A történetek nagyobb arányban tartalmaznak a tanulók világához kapcsolódó eseményeket. (14., 22., 28., 36., 41., 46., 48., 49., 53., 56., 58., 64., 68. old.) A történetek mellett gyerekek nevében egyes szám első személyben írt tapasztalatok, események leírásai is szerepelnek. (10., 26., 35., 71. old.) A beszélgetések és az adott közösségben, csoportban felmerülő helyzetek, konfliktusok elemzése, megoldása a kortársi kapcsolatok javítását segítik, egyre inkább a felnőtt beavatkozása nélkül. A dilemmák megjelennek, elsősorban a képregényekben, illetve a strukturált vitakezdeményezésekben. (15., 20., 43., 50., 63., 65. old.) A dramatizálás mellett a művészeti tudatosságot fejlesztik a versek, irodalmi szövegek nyelvezete – egyben az anyanyelvi kompetenciát is –, valamint a sokszínű képanyag: gyermekrajzok, festmények, fotók és rajzos illusztrációk. Az öntudat, önismeret, énkép és önreflexió fejlesztése részben a beszélgetések, részben a képi alkotások valamint a „gondolkodó” típusú, egyéni írásokat igénylő megfogalmazások által történhet. A digitális kompetencia fejlesztése a projektmunkák keretében valósulhat meg: a kutatáshoz az internetet ajánlott igénybe venni. (13., 69. old.) A testi-lelki, a családi életre valamint az állampolgárságra nevelést a kerettanterv tematikája alapozza meg (fejlődés, egészségem, szokásaim, családi kapcsolatok, konfliktuskezelés, szabályok), a hazafias neveléshez ebben a három témakörben egyrészt a család múltjához kötődés – amelyben korábbi generációk életének megismerése szerepel –, másrészt az iskolai hagyományok, névadók valamint a hősök és példaképek illetve az együttműködés, segítségnyújtás témája kapcsolódik, ez utóbbiak révén szélesebb, országos jellegű összefogásokat ismerhetnek meg a tanulók. (13., 66., 67. old.)

A leckék felépítése és a grafikai szervezők ugyanazok, mint korábban: rózsaszín feladatszám jelöli a témára hangoló feladatokat, zöld a szövegfeldolgozást, sárga a témafeldolgozó egyéb feladatokat és lila a kreatív szakaszt. A piktogram a tevékenységfajtát jelöli, bár van olyan feladat, amihez többféle tevékenység tartozik, itt a legfontosabbat jelöli a piktogram.

Nehezítheti ennél a tankönyvnél is a munkát az, hogy a teljes irodalmi szövegek nem a tankönyvben, hanem a tanítói kézikönyvben szerepelnek. Az elmúlt évben sajnos a másodikos kézikönyv nem jutott el mindenhová, pedig a szövegfeldolgozáshoz szükséges lett volna rá. A harmadikos kézikönyv ugyanígy készült, de kiderült, hogy nem lesz kinyomtatva, hanem online lesz elérhető a Nemzeti Köznevelési Portálon, illetve annak megnyitásáig az OFI honlapján. A kézikönyv és a tankönyv tartalmával kapcsolatban személyes segítséget is nyújtunk ezen a honlapon, ha a kapcsolat@erkolcstant-tanitok.hu címre írnak.

Tankönyvünk sok lehetőséget kínál olyan tevékenységekre, amelyek az értékelés alapjául szolgálhatnak. Az órai feladatokban való részvétel mellett a projektfeladatok, alkotó feladatok elvégzése, a Panka és Peti gondolkodtató kérdéseire egyéni válaszok megfogalmazása, a beszélgetésekben vagy reflexiókban történő megnyilvánulások árnyaltságának értékelése mellett a felvázolt esetek többszempontú elemzése, empátiás megnyilvánulások, az önreflexióban, vitakultúrában, kommunikációban, önfegyelemben, együttműködésben végbemenő fejlődés – mivel a tevékenységek erre lehetőséget teremtenek – is értékelhető.

Kerettantervi tartalom Az én világom 3-ban

Az én világom 3 tanmenete irodalomlistával

 

Tanmenetek Az én világom tanításához

Itt közöljük Az Én világom (volt Apáczais) erkölcstan tankönyvek 1., 2., 3. és 4. évfolyamai számára készített tanmeneteket. A letölthető dokumentumokban megtalálható a tankönyvekben nem szereplő szövegek elérhetősége valamint a játékok leírása.

Tanmenet Az én világom 1. erkölcstankönyv tanításához játékleírással és irodalommal

Tanmenet Az én világom 2. erkölcstankönyv tanításához játékleírással és irodalommal

Tanmenet Az én világom 3. erkölcstankönyv tanításához játékleírással és irodalommal

Tanmenet Az én világom 4. erkölcstankönyv tanításához játékleírással és irodalommal